Pólusok

már elhajol minden feléd mozdulás
amit titkosítanak a fülledt csendek
és a nyershúsba göngyölt álomképek
amíg a vágy önkifejezése kiszenved

elenged minden kimondatlan szó
önkéntelen eltolt kéz folt a hónaljnál
távolít minden köröm alá karmolt
bőrcafat és párnára hullott hajszál

az elszánás is csak úgy lélegzik
ha kitapintható a pulzusa ám ez
a lüktető pici akarás is taszít
ha átfordítja a pólus a test-mágnest

Molnár Jolán

Molnár Jolán
1960-ban születtem, Budapesten lakom. Eredeti szakmám textiltervező-rajzoló. A versírással 2003 táján kezdtem foglalkozni, bár addig is érdekelt a költészet, klasszikusok és a kortársak egyaránt.
Több helyen megjelentek verseim, netes irodalmi oldalakon, (pl. Porcelánszív folyóirat, Kaláka folyóirat, Bécsi Napló, Dokk, Poet, DMK antológiák) többször díjat nyertem Poet-es verspályázatokon.

Legfrissebbek a szerzőtől: Molnár Jolán

Tovább a kategóriában: « A hatodik Szeptemberi sorok »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned