Héjak

 

1.

A függőleges hómezőn
egy képzelt lovas
vágtat, a kijáratot keresi.
Lavina az arca,
engem is eltemet –

2.

Szemfényvesztés csupán
tested melege, mondja az őr,
majd begyújtja a kályhát.
Engem néz. Vár. Lassan
olvadni kezd –

3.

A szél zihálva magyarázza
a telet, de a férfi
nem figyel, csak sózza,
sózza az utat.
Sötétedik –

Siska Péter

1984-ben született Nyíregyházán. A Miskolci Egyetemen végzett, magyar szakos tanárként dolgozik. Verseivel 2004-ben a Kaleidoszkóp Versfesztivál díjazottjai közé került, és még ebben az évben tagja lett a Fecske Csaba által vezetett Új Holnap Stúdiónak, illetve a Fiatal Írók Szövetségének. Publikált többek között az Új Holnap, Zempléni Múzsa, Ex Symposion, A Vörös Postakocsi, Partium c. folyóiratokban, illetve több antológiában. Kötetei: Sztázis (2013), Párhuzamos királyságok (2015).

Tovább a kategóriában: « Törölve Az ismerős »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned