haikuk

elrejtett idő
ajkad vonalán röppen
tarkaszárnyú lét


szélhozta reggel
fehér szövétnek-ágyban
fénnyé olvadunk


zivatar után
kőtengerben lyuk vagyok
bennem pocsolyák


lengő nád tövén
moszatban halraj matat
arcod mozgatják


Észak vihara
mélylila magnólia
köszönt hajlongva


hajadról sápadt
holdfény csorog ajkamra
éj-kikötőben

álmatlan hajnal
már csak szeretni tudok
sötét percekben


április éled
minden szilvafa Te vagy
szirmaink hullnak


fehér kavicsok
mentén éneklő babák
arcuk elvásott

Kántor Krisztián

Kántor Krisztián
Gyulán születtem 1978-ban. Azóta sok helyet bejárva Gyenesdiáson telepedtem le immáron több mint 10 éve. A Kaposvári Egyetemen végeztem könyvtár szakon. Jelenleg a közigazgatásban dolgozom szakügyintézőként. Van három leányom. Mindennapjaimban az Út művészetét gyakorlom, illetve mozgás- és légzésművészetet tanítok.
Verseléssel csak kevés ideje foglalkozom, főként haikuk szaladnak ki tollamból. Műveim eddig hét antológiában és a Napút folyóirat hasábjain láttak napvilágot.

Tovább a kategóriában: « Haiku Miért kell azt hinni? »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned