Az emlék marad

 

Mióta tudom, megfosztva állok,

a bordám között hiányod terjed,

az égbe szöknek tegnapnyi álmok,

miközben a tűz perzseli tested.

 

Papám, ma is a fájdalom éget,

a gyász sós könnye lelkemre marat,

habár pillanat-kérész az élet,

a hamu porlik, emléked marad.

 

Utoljára frissítve:2018. július 04., szerda 17:00
Permay Zsuzsa

1988. július 8-án születtem, Egerben. Végzettségemet tekintve médiatechnológus asszisztens vagyok.
Azóta írok, amióta kezembe akadt Lőrincz L. László egyik regénye. Kezdetben történeteket írtam, önmagam szórakoztatására. Tizedikes gimnazista voltam, amikor viszonzatlan szerelem hatására megírtam az első versemet. Azóta már más témák is írásra sarkallnak. A versírás mellett fanatikusan szeretem az animéket, és amatőr szinten fotózom.
A KisLant irodalmi folyóiratban jelentek meg nyomtatásban verseim, és 2017-ben 4 versem bekerült a József Attila Vers-Dal Fesztiválra.

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned