Metamorfózis

 

Lassan átkúszom
saját árnyékomba,
(kényelmes a forma)
bárki rám taposhat,
nem rúg a csontomba.

 

Lomb rejti fejemet,
hullását tanulom,
minden naplemente
teljes fogyatkozásom.

 

Egy szilárd pontot
könnyebb így bemérni,
az egyszeri halált is
néhányszor megérni.

 

Utoljára frissítve:2018. július 04., szerda 15:20
B. Tomos Hajnal

B.TOMOS HAJNAL
Első versemet 13 éveskoromban közölte a Brassói Lapok. Az akkori olvasószerkesztő, Lendvay Éva, bíztatott, írjak, küldjek még verset a lapnak, mivel –ahogy ő fogalmazott – valami ritka belső feszültséget, koromra egyáltalán nem jellemző lényegretörést észlelt verseimben. Én persze, továbbra is írtam, de csak a kis, vonalas füzetemnek, ugyanis több mint húsz évig senkinek sem mutattam meg alkotásaimat.Végül a továbblépés, vagy talán a megmérettetés vágya arra ösztönzött, hogy újra bekopogjak a költőnőhöz, aki a kezdeti meglepődés után rögtön pártfogása alá vette írományaimat és megszerkesztette első verseskönyvemet “A füvesasszony”-t. Máig 11 kötetem jelent meg, közülük 2 interjúkat, a többi verseket tartalmaz. A ‘90-es években a Brassói Lapok szerkesztője voltam, majd 2002-ig a Romániai Magyar Szó tudósítója. Jelenleg középiskolai tanárként keresem kenyerem. Mellesleg több internetes irodalmi közlemény munkatársa, a Porcelánszív és az Art’húr Gondola szerkesztője vagyok.

Tovább a kategóriában: « Földkényszer zenei anzix »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned