Másfél liter

Lássuk, Attila, elámulva, kit
kapok tollvégre nálad! Azt, akit
szonett-párbajban győzök le, csakis
abban, bár hátsó fele, hú, kakis,

gyorsan telik az éjjeli edény,
nem nagy távolság Győrtől Edelény,
s bár túl vagyok már életem delén,
a költemény erénye nem e rém.

A múzeum sem Prado, sem Kiscelli,
a börzecézár öltönyét levedli,
szilánkra szisszen, nem zavarja semmi,

kajánul kérdi, dollár persze kell, mi?
hogy abból rendelj másfél liter viszkit.
s agyad helyén üvöltsön Limp Biscuit.

Utoljára frissítve:2018. június 24., vasárnap 17:37
Szokolay Zoltán

Szokolay Zoltán


1956. szeptember 9-én született Hódmezővásárhelyen.
Gyermek Orosházán, diák Egerben és Budapesten volt.
Költő, műfordító, versmondó-előadóművész.
Fülöpszálláson él.
Honlapja: http://www.szokolay.net
Művei:
Nyílegyenes gyalogút (versek, Írmag, 2017)
Kivételes találkozások (versek, DéEmKá Szeged, 2017)
Bottal a fövenyre (versek, Irodalmi Jelen könyvek, 2015)
Lassan, Atyám (versek, Írmag Könyvkuckó, 2012)
Betiltható bonctechnika (versek, Írmag Könyvkuckó, 2010)
Sörmentén Prága (útleírás, Hibernia Nova, 2002)
Keresem, akit képviseltem (publicisztika, Írmag Könyvkiadó, 1994)
Kovácsházi keresztút (dokumentumregény, Írmag Könyvkiadó, 1994)
Énekek összekapaszkodása (versek, Tevan 1990 --- eredeti címe A gyilkos megbocsát volt, melyet a kiadó önkényesen változtatott meg)
A fű majd újranő (versek, Magvető, 1985)
Az élő hal (versek, ELTE Eötvös könyvek, 1982)
Díjai:
Móricz Zsigmond ösztöndíj (1/2-1/2, 1981, 1984)
Radnóti-díj (versmondóként, 1984)
az Irodalmi Jelen költészeti díja (2016)
Mécs László-díj (2017)


E-mail cím: zoltan@szokolay.net

Tovább a kategóriában: « Muszáj bevallanom Annyira »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned