- Írta: Kovács Árpád
- Kategória: Versek
- Megjelent: 484 alkalommal
- Betűméret Betűméret csökkentése Betűméret növelése
- Nyomtatás
Mag
„Én már itthon maradtam”*,
kimentek százak, ezrek.
Százezer éve őrzök
falatnyi földgerezdet.
Száradó rög e paplan,
locsolják nyálak, gennyek.
Meleg nyár van, lúdbőrzök,
hideg télben melegszek.
Celláimat belaktam,
ahogy a fát a tetvek.
Lábaim tüske-körmök,
Holnapra megerednek.
*Buda Ferenc: Mondd, ugye soha című verséből
https://soundcloud.com/t-th-s-ndor-p-ter/toth-sandor-peter-mag-kovacs-arpad-verse
Kovács Árpád
Kovács Árpád
1974. 04. 07.
Pilisszentlélek
Nyelvtanár, nyelvtanuló, versíró és versolvasó. Utóbbi kettőt tekintve költők és versmegzenésítések lelkes híve. Sokszor hallani tőle: ”Dalrai ráma verseim”, igaz, bölcs előrelátással általában csak kutyáinak énekelget (olyankor nehezebb is megtalálni őket az erdőben). Nagy örömmel látja nevét A Hetedik alkotóinak sorában.