Figyelmeztetés
  • JUser: :_load: Nem tölthető be a következő azonosítószámú felhasználó: 379

Ki ért?

Lombjavesztett fák alatt
zörgő levélraj maradt
röpködő felhők fölött
a Nap gyászba öltözött.
Szürkén lógó vasbeton
szalagok közt gépi nyom
odavetett félszavak
sziszegnek, árasztanak
kiürült fények helyett
langyos húsú életet-
ugráló aritmia
miben kéne hinni ma?
Papírok, mit elhagyok
gombóccá gyúrt tegnapok
falra fessünk szíveket
taggeljünk boltíveket
plakátok felett nyarak
kell, hogy illatozzanak
sűrűsödjék az anyag
legyünk Moebius-szalag
ha nincs lépcső, van hajó
nincs lift, van kapaszkodó
kőbe vésett karcolat
ötöljünk ki arcokat
hatoljunk ki verseket
melyeket majd elrebeg
egy pojáca vagy színész
aki kinéz, most benéz
maradjunk még, bár nehéz
sokszor szart markol a kéz
maradjunk meg idelent
félidegen semmiben
nem félek, mert célja van
annak is, mi céltalan,
amíg tudom, van kiért
addig, amíg van, ki ért.

Tovább a kategóriában: « Lemondás Azóta üzen »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned