A TALÁLKOZÁS

Ha majd egyszer a kórház folyosóján,
a kanyarban, a proszektúra mellett
kínzó görcsöktől gyötörve mindketten,
sorsunkra hagyva majd az idők során,

alhasi röntgenre várva már korán,
fejünk fölött infúziós üvegek,
csörömpölésüktől riadt betegek,
látva bennünket - türelmük már fogytán -,

felzúdulva, hogy még ma hányat hoznak,
legyintve ránk: Épp ezek hiányoztak!
a szégyen, hogy még élek, arcomon ég;

fekszem kontrasztanyagtól túlcsordultan,
rögtön felismerlek feléd fordulva;
de odébb tolnak, még mielőtt szólnék.

Utoljára frissítve:2017. január 14., szombat 14:44
Édes Emil Péter

Édes Emil Péter  1947- 2016

A szerző írta magáról: 

" 1947- ben születtem Budapesten.Tanulmányaimat Győrben, Szegeden és Budapesten végeztem. Mivel egyszerre voltam humán és reál érdeklődésű is, ez fiatalon nagyon sok nehézséget okozott. Végül is sikerült az irodalom, a zene, a filozófia és a matematika területére korlátoznom az időmet. Később egy új szerelem lépett az életembe,a számítógép,attól kezdve,mint szabadfoglalkozású 
szoftverfejlesztő, programozó matematikus dolgoztam független emberként.
2012-ben kezdtem verseket írni.
Talán a leggyakrabban és a legmélyebbről felmerülő kérdés, hogy miért és kiknek írok verseket?
Verseimben mindig azt az elvonatkoztatást kívánom érvényesíteni, amely a dolgokat az emberre transzformálja, amely sohasem egy idea hajszolása, hanem az embernek a keresése és megtalálása Istenben, az univerzumban, minden másban és önmagában, amelynek érvényesülését szeretném akkor is, amikor saját magamról írok." 

Antológiák, amelyekben szerepelt:
Kollázs Poet antológia - 2014
Arcok és énekek verses antológia - 2014
Tűztövisek MAIT antológia -  2015

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned