MÚLTAMON MERENGVE

Voltam kaland, voltam csak lehetőség
Láncolt magához pusztán keserűség
És nem voltam szerelme senkinek

Öleltek forrón, öleltek hidegen
Maradtam mindenkinek csak idegen
És nem simogattak bársony kezek

Született harag, született felejtés
Hosszú éjszakán kísértett már egy sejtés
És nem hittem: még újjászületek

Farkas András

Az MTA Pszichológiai Kutatóintézetében volt tudományos főmunkatárs. Jelenleg nyugdíjas. A magyar képzőművészet-pszichológia megteremtője, a művészetpszichológia egyetemi tantárgy magyarországi bevezetője a művészeti egyetemeken és a pszichológus képzésben. Nemzetközi jelentőségű kutatómunkájáért 2002-ben Takarazukában (Japán) megkapta elsőnek a világon az akkor alapított Baumgatren-díjat (Baumgarten az esztétika mint önálló tudomány bevezetője). 2003-ban professzori habilitációs vizsgát tett.

Tovább a kategóriában: « Krisztus Alabástrom »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned