A SOHATEGNAP-VERSSZILÁNKOK

1.
ÁTMENETI ÁLLAPOT

a madarak szállnak
az ég mindjárt rájuk esik
és összezúzza őket

2.
AZ ÁLMOK VESZTE

az ég kicserepesedett szájjal
leharapja a fák tetejét
majd lassan bekebelezi
az egész lombkoronát

aztán eltűnik a törzs
és a gyökér
a táj lassan kiürül
és csak sivár pusztaság marad

3.
ÖRÖK VISSZATÉRÉS

repülök
elfolyik alattam az út
a levegő arcom dörzsöli

és már egy szebb
vidéken járok

az úton
melyen jöttem
már nem térek vissza
talán egy másikon

de az sem lesz könnyű
visszaúton mindig
szembefúj a szél

4.
VALLOMÁS

zaj és félsz és láng vagyok
vak csendekről álmodok
megosztanám már veled
mélyről jövő csendemet

5.
EGY KANÁL VÍZ
minden lángléptű nap
újabb szűz pokol
melynek naperejű tüzét
egy kanál vízzel
kell eloltanod

mintha elefántot kellene
varrótűvel megölni
egy szúrással

viseld hát el a poklokat
és gyűjtsd a vizet
míg egy nap
annyi nem lesz
hogy egy poklot
sikerül eloltani

6.
ÁLOM

egy fekete macska
futott át előttem
és nyomában két kutya

a kutyák utolérték
és harapdálni kezdték
én meg akartam menteni
kikaptam közülük
a kezemben volt a teste

de egyik kutya
odakapott
reccsenés
vérfröccsenés
koppanás

a macska feje ekkor
már a földön volt
a csonka testet
undorodva dobtam el

7.
SZERKESZTŐI ÜZENET

bőrömön át érzem
a napfény hangjának
ízét és illatát
ennek hatására
kristályosodik át
bennem verssé
az amorf valóság

8.
MEGÚJULÁS

a seb már behegedt
csak a fájdalom maradt
ez a rés a szívemen
ahol befúj a szél
arcképedről ott benn
lesöpri a pókhálót
és a tartószeget
újrafényezi

9.
ÉLETKÉP

a nap ma reggel is
fölkelt
a busz ma reggel is
elindult
a madarak ma is énekeltek
az
időzített
atombomba
ma
is
tovább
ketyegett

10.
KAI VÁLASZOL

énszagú világot hagytak rám őseim
minden út rajtam fut keresztül
csomópont vagyok
az utakon
kerékpárok, autók, kamionok suhannak

de
gyászmenetet áthaladni
csak
más csomópontokon látok

11.
SORS

utak
ballagó árnyak
megfakult mosoly az arcokon
üveges szemek
csak egy madárnak van mersze énekelni
de hamarosan ő is bánatosan elhallgat
és a szeme üveges lesz

Csikai Gábor

1981. február 15-én születtem Csornán az ottani kórházban, de mindig is Kónyban éltem. A helyi általános iskola után a győri Révai Miklós Gimnáziumban érettségiztem, majd az ELTE Bölcsészettudományi Karán diplomáztam. Jelenleg Kónyban, az IKSZT Faluházban dolgozom, és szabadidőmben nem meglepő módon írok. Első könyvem 2013-ban jelent meg, melyet azóta már 14 követett, versek, mesék, regény stb. Írásaim rendszeresen megjelennek a helyi lapban valamint különböző internetes oldalakon, verseim pedig már négyszer szerepeltek a  József Attila Vers-Dal Fesztiválon, valamint publikáltam a Kisalföldben és A Hetedik irodalmi folyóiratban. Költeményeimet megzenésítve játssza Lukács István, Kilián Imre és az Ősforrás, K-Ember zenekar valamint a Verskoncert zenekar, akiknek Valami szép című lemezén négy versem is szerepel. És ez még korántsem az út vége.

Legfrissebbek a szerzőtől: Csikai Gábor

Tovább a kategóriában: « Metamorfózis Ím’ ma »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned