Hűség

Maradok ősök utódjaként
utódok elődje,
kiben kanyarog múlt és jövő,
jelen féltett napja,
szívem dobbanása,
szeretete, mely e földhöz köt,
anyanyelvem, hitem,
utódaim és anyám szava:
A domb hajlatán túl
számodra nincs haza.
Ott is ragyog a nap fényesen,
de sorsodról döntenek mások,
idegen akarat,
idegen erő tart.
De itt ezer évből lélegzel,
túlléped az időt:
jövő dolgát magyarul teszed,
s ez életben tart,
ad jellemet, erőt.
Nézd meg jól a búzamezőket,
kenyér születését!
Ki messze fut, vágyik ízére,
tedd hát asztalodra,
testvérként oszd szét!
Maradok ősök utódjaként
utódok elődje.

Orosz Margit

Szerkesztés alatt...

Legfrissebbek a szerzőtől: Orosz Margit

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned