elhagyom a szerelvényt

mintha lett volna egyszer
valahol valami talán

mester
te egy sokoldalú
átlátszó ragasztó vagy

aneurizma
ne murizz ma

egyszerhasználatos
eldobható emberek
nem kívánnak egyebet
háztartási szemetet

a kígyó a galamb és a disznó
az embert pórázon vezeti
az üdvösség felé

108 korty szennyezett tiszta vizet
ajánlok fel a bőség istenének
amikor felkel a nap

nem könnyű megmondani
mit kell elhallgatni

elmémben minden gondolat
elcsendesedik
elmémben minden csend
elgondolkozik

a végállomáson
elhagyom a szerelvényt
és erre figyelmeztetem
buddhatársaimat is

Debreczeny György

1958-ban születtem Budapesten, jelenleg is itt élek.
Könyvtárosként dolgozom.

Kötetek:

ellentétpárhuzamok Kozmosz, 1982.
elodázható elégiák Szépirodalmi, 1989.
Sőt mi több Syllabux, 2011.
nincs karácsony Syllabux, 2013.
területtel őrzött kutya Syllabux, 2014.
Csavarjuk le a tetejét! (Bistey András Holókövy Vajk Csaba igaz története c. prózájával közös kötetben) Nagy Lajos Kiadó, 2015.
tértivevényes csillagok Syllabux, 2015.
Két hang, tíz ujj (Nyírfalvi Károllyal közösen) Vár Ucca Műhely, 2015
fáj is meg nem is Syllabux, 2016.
"sötét lesz AJ Téka Kiadó, 2017.
szelektív üveghegyeken innen Syllabux, 2017."

Legfrissebbek a szerzőtől: Debreczeny György

Tovább a kategóriában: « Esik Olajfák hegyén »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned