Kánaán, végállomás

Lassan áttetszővé válunk
mi magunk is.

A nő, aki
mellettem ül, nem érti
azt, ami történik.
Görcsösen szorítja
a kezem. A szerelvény
nem mozdul,

világít a táj. Feloldódik
az égben -

 

(Publikálva: dokk, 2017. július)

Siska Péter

1984-ben született Nyíregyházán. A Miskolci Egyetemen végzett, magyar szakos tanárként dolgozik. Verseivel 2004-ben a Kaleidoszkóp Versfesztivál díjazottjai közé került, és még ebben az évben tagja lett a Fecske Csaba által vezetett Új Holnap Stúdiónak, illetve a Fiatal Írók Szövetségének. Publikált többek között az Új Holnap, Zempléni Múzsa, Ex Symposion, A Vörös Postakocsi, Partium c. folyóiratokban, illetve több antológiában. Kötetei: Sztázis (2013), Párhuzamos királyságok (2015).

Tovább a kategóriában: « Szimmetria Halló, anya! »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned