Ma sem loptam

Lustán dereng a hajnal,
vállán tejfehér ködlepel.
Csontujjú szél tétovázik,
majd görnyedt háztetőkkel perel.
Dér csókol, jeges lehelettel,
ezüstpáncél feszül
fákon, bokrokon,
álmosan didereg,
s nyújtja ég felé karját
az ébredő Oktogon.
Fázom.
A járdán üresen kongó léptem
magányos ritmusa koppan.
Kipp-kopp.
Kipp-kopp.
A tegnaptól fényt ma sem loptam.

Utoljára frissítve:2018. január 04., csütörtök 17:22
Vaskó Ági

Vaskó Ági vagyok. Maglódon születtem, jelenleg is ott élek.

2010 óta foglalkozom komolyabban versírással.

A 7torony és az ArsSok irodalmi portálon publikálok rendszeresen.

Az antológiák mellett, két önálló kötettel is rendelkezem.

Címük: Hajnalfényű gondolat, Illanó idő.

Szeretem, ha egy versnek ritmusa, dallama van, és ha kötött versformát ölt.

Legfrissebbek a szerzőtől: Vaskó Ági

Tovább a kategóriában: « Létközbeni öntudat/lan Egyszer »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned