Ma sem loptam

Lustán dereng a hajnal,
vállán tejfehér ködlepel.
Csontujjú szél tétovázik,
majd görnyedt háztetőkkel perel.
Dér csókol, jeges lehelettel,
ezüstpáncél feszül
fákon, bokrokon,
álmosan didereg,
s nyújtja ég felé karját
az ébredő Oktogon.
Fázom.
A járdán üresen kongó léptem
magányos ritmusa koppan.
Kipp-kopp.
Kipp-kopp.
A tegnaptól fényt ma sem loptam.

Utoljára frissítve:2018. január 04., csütörtök 17:22
Vaskó Ági

Önéletrajz

Vaskó Ági vagyok. Ötvenháromban születtem.

Gyermekfejjel ontottam a verseket, melyre Padisák Mihály szintén versben válaszolt a Miska bácsi levelesládája című rádióműsorban.

Felnőtt fejjel a versírás már nem mindennapos nálam, de annál nagyobb öröm, ha megtörténik.

Örömeimet kezdetben a Poeton, majd az ARSok a 7torony, az Élő Magyar Líra Csarnoka és A Hetedik irodalmi portálon osztottam meg.

Szívhajtásaim antológiákban és három saját verseskötetben szöktek szárba.

Könyveim címei:

  • Hajnalfényű gondolat,
  • Illanó idő,
  • Csendből fakadt.

Érzelmeim dallamon- ritmuson válnak lüktető sorokká, s öltenek kötött vagy szabad versformát.

A vers lelkem kifejezőeszköze, általa sírok, vagy épp nevetek.

Legfrissebbek a szerzőtől: Vaskó Ági

Tovább a kategóriában: « Létközbeni öntudat/lan Egyszer »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned