- Írta: Vaskó Ági
- Kategória: Versek
- Megjelent: 219 alkalommal
- Betűméret Betűméret csökkentése Betűméret növelése
- Nyomtatás
Ma sem loptam
Lustán dereng a hajnal,
vállán tejfehér ködlepel.
Csontujjú szél tétovázik,
majd görnyedt háztetőkkel perel.
Dér csókol, jeges lehelettel,
ezüstpáncél feszül
fákon, bokrokon,
álmosan didereg,
s nyújtja ég felé karját
az ébredő Oktogon.
Fázom.
A járdán üresen kongó léptem
magányos ritmusa koppan.
Kipp-kopp.
Kipp-kopp.
A tegnaptól fényt ma sem loptam.
Vaskó Ági
Önéletrajz
Vaskó Ági vagyok. Ötvenháromban születtem.
Gyermekfejjel ontottam a verseket, melyre Padisák Mihály szintén versben válaszolt a Miska bácsi levelesládája című rádióműsorban.
Felnőtt fejjel a versírás már nem mindennapos nálam, de annál nagyobb öröm, ha megtörténik.
Örömeimet kezdetben a Poeton, majd az ARSok a 7torony, az Élő Magyar Líra Csarnoka és A Hetedik irodalmi portálon osztottam meg.
Szívhajtásaim antológiákban és három saját verseskötetben szöktek szárba.
Könyveim címei:
- Hajnalfényű gondolat,
- Illanó idő,
- Csendből fakadt.
Érzelmeim dallamon- ritmuson válnak lüktető sorokká, s öltenek kötött vagy szabad versformát.
A vers lelkem kifejezőeszköze, általa sírok, vagy épp nevetek.