Hajnali kirakat

A csend lassan körém zsugorodik,
feszül a hajnalok semmi hangja,
az ébredő nap lekuporodik
álmosan a fénylő kirakatra.

A hűlt üveg szikrája kiárad,
lecsordul halkan az éji vakság,
nyújtózkodó galambszárnyak járnak,
tükörképpé olvad az igazság.

Pára bugyog a csatornarácson,
kis cseppekben ragyog a járdaszél,
lépés koppan, hogy a csendnek fájjon,
az ágak közt megint a szél beszél.

Utoljára frissítve:2018. október 29., hétfő 15:23
Cs. Nagy László

Feltöltés alatt...

Legfrissebbek a szerzőtől: Cs. Nagy László

Tovább a kategóriában: « Győzni jött üdvözülés »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned