DUNA-TISZA KÖZE


Ez a nép, ez a halk szavú,
a Dunán és a Tiszán innen,
születésemtől fogva bent
uralkodik a sejtjeimben,
pannon mosoly, szabolcsi düh
e földön halk tűrésbe békül,
az ország arca ez a táj,
egyetlen főbb vonása nélkül.

Cegléden Dózsa és Kossuth
egy percig sem tüzelt hiába,
nem szólt, csak bólintott e nép,
s egyenes volt kifent kaszája,
de muzulmán rabságba is
innét mentek legmegadóbban –
odaadás és megadás
e földön testvérek valóban.

Üllő határában avar
sírok kövesztik rég a csendet,
Pótharaszt akasztóhegyén
Bogár Imre magánya lengett,
Nagykőrös néma fái közt
töprengő lírikus bolyongott,
nem sírt sosem, csak könnyezett,
s nem nevetett, csupán mosolygott.

Ez a nép, ez a halk szavú,
a Dunán és a Tiszán innen,
születésemtől fogva bent
uralkodik a sejtjeimben,
keletien nyugati és
nyugatimód keleti erre
a sors, a táj s minden dolog
változva is egyforma rendje.

Szívemben itt találkozott
Európa az őshazával,
az én fülemben összecseng
a madrigál s a citerás dal,
némán bólintva indulok,
ha kétfelől szólít a holnap,
mögöttem rabláncos, kaszás,
hallgatag ősök sorakoznak.

Utoljára frissítve:2018. január 05., péntek 19:30
Baranyi Ferenc

Baranyi Ferenc (írói álneve: Francesco del Sarto) (Pilis, 1937. január 24. –) Kossuth- és József Attila-díjas magyar költő, író, műfordító.
1937. január 24-én született Pilisen, Baranyi Ferenc és Kuzsma Katalin gyermekeként. Elemi, illetve általános iskolai, majd középiskolai tanulmányait Nyáregyházán, Cegléden és Budapesten végezte.
1957–1962 között az ELTE BTK magyar–olasz szakán tanult. 1963–65 között a MÚOSZ Újságíró Iskola tanulója volt. 1967-ben a Poitiers-i Egyetemen is tanult.
Közben 1955–57 között pályamunkás, illetve tisztviselő volt. 1963–68 között az Egyetemi Lapok munkatársaként működött. 1968–69-ben az Ifjúsági Magazinnál főszerkesztő-helyettesként dolgozott. 1969–1972 között a Magyar Ifjúság irodalmi rovatát vezette. 1976-1992 között az MTV szórakoztató és zenei főosztályán kezdetben főosztályvezető-helyettesi, majd főmunkatársi beosztásban tevékenykedett. 1984 és 1986 között másodállásban a Palócföld főszerkesztője volt, 1988–92 között pedig az Ezredvégé. A Magyar Írók Szövetségének 1963-tól 2006-ig volt tagja. 1988-tól a Zrínyi Miklós Irodalmi és Művészeti Társaság alelnökévé választották. A József Attila Művészeti Centrum Alapítvány kuratóriumának 1990-től 2014-ig volt elnöke. 1992-ben nyugalomba vonult. A Művészet Barátok Egyesületének 2001-től 2003-ig főtitkára volt. Rövid ideig a Szövetség az Európai Magyarországért szóvivője volt, valamint elnöke a Haladó Erők Fórumának.
Jelenleg is tagja (1994-től) a Magyar Zeneszerzők Szövetségének, valamint (2002-től) a párizsi Académie Européenne des Scienses des Arts et des Lettres-nek.
1954-től publikál. Verseit csaknem valamennyi európai nyelvre lefordították, folyóiratokban, antológiákban jelentek meg, néhol önálló kötetekben is.
Művei[szerkesztés]
• Villámok balladája (versek, 1962)
• Hazatérés (versek, 1964)
• Az a merészség (versek, 1966)
• Az endecasillabo mint kifejező eszköz Dante Színjátékában (tanulmány, 1966)
• Piros karikák (válogatott versek Gyárfás Endrével, 1967)
• Túl az éjszakán (versek, 1969)
• Változó szelek (versek, 1972)
• A lónak vélt menyasszony (vásári komédia, 1973)
• Esőveréssel (válogatott és új versek, 1975)
• A szerelem harmadik éve (versek, 1980)
• Hétköznapi istenhozzád 1979-1981 (versek, 1982)
• Valami mindig közbejön (válogatott versek, 1986)
• Visszaigéző 1982-1986 (versek, 1987)
• Egy önérzet hét stációja (lírai naplók, 1988)
• Gyöngyhalász (versek, 1990)
• A túlvilági szajha (regény, Francesco del Sarto álnéven 1990)
• Betyárbecsület 1987-1991 (versek, 1991)
• Baranyi Ferenc összes szerelmes versei (versek, 1991)
• A fal és a fej balladája (versek, 1991)
• Vizafogó (versek, 1993)
• Hegyibeszéd (versek, 1995) (Soós Zoltán 'Mulat a Vezér' című könyvével egybekötve)
• Tájak, szerelmek (1995)
• Operaszövegek - Szavakkal a zene szolgálatában (1995)
• Kifosztva (versek, 1996)
• Könyörgés apátiáért (versek, 1997)
• A honfoglalás felszámolása (verses széljegyzetek, 2000)
• Anti-Orfeusz (versek, 2000)
• Dante a Lónyai utcában (életrajzi jegyzetek, 2002)
• Színigazság, avagy a színek igazsága (megverselt képek, 2002)
• Pastorale (arcpirító költemények, Francesco del Sarto álnéven, 2003)
• Epiprológus (válogatott versek, 2004)
• A hiány kalodája (versek, 2005)
• Mindkettő emberül (száz szerelmes vers, 2006)
• Litera-túra a világ körül (mini esszék, 2006)
• OPERA-B-C (2006)
• Zévitamin (zenei cikkek, 2006)
• 7x10 - Hetvenkedő könyvecske (2007)
• A keresztesvitéz keresztje (válogatás a teljes életműből, 2008)
• Örök barátaim (esszék, 2008)
• Kielo - Egy szerelem látleletei ( 2009)
• Az én hetedik ajtóm (versek, 2009)
• Ködsirató (versek, 2010)
• Nulladik kötet (kamaszkori zsengék, 2010)
• Vízillatú béke (emlékezések, 2011)
• Vad vadon (versek, 2012)
• A sehonnai borbély (zenés színművek, 2013)
• Írások a falon (jubileumi versválogatás, 2014)
• Ballada a hunyászkodókról (új versek, 2015)
• Az opera négy évszázada. Költők és komponisták; Kossuth, Bp., 2016
Számos verse, írása jelent meg a legkülönfélébb antológiákban 1960 és 2014 között. Ő maga is igen sok antológiát szerkesztett.
Operalibrettókat írt és fordított, televíziós dokumentumjátékai nagy zeneszerzők (Csajkovszkij, Donizetti, Rossini, Verdi, Wagner) életét és munkásságát ismertették. Dalszövegei különféle hanghordozókon is kiadásra kerültek. Irodalmi és zenei ismeretterjesztő műsorai a rádióban és a televízióban igen népszerűek voltak.
Műfordításai[szerkesztés]
• Szerelem és háború. Adaptációk a világirodalomból (versek, 1983)
• Rolando Certa: Mások tekintetére rátalálni (versek, Papp Árpáddal közösen, 1987)
• Franco Ferrara: Imzad - Sívó hegedű (versciklus, 1990)
• Dante Maffia: Kosárba viperát ( versek, 1990)
• Franco Cajani: Időlovag (versek, 1992)
• Nápolyi dalok (1992)
• Viviane Villamont: Nem akarok belehalni a szerelembe (regény, 1993)
• Jules Verne: Párizs a XX. században (regény, 1995)
• Dante Alighieri: Az új élet - Vita nuova (1996)
• Eugenio . Montale: Naplók-versek. Diari-Poesie (1996)
• Ilka Nobs-Süpek: Utolsó könnyeim ( versek, 1996)
• Paul Géraldy: Hozzád tartozom (versek, 1997)
• Napfény és szerelem (olasz szerelmes versek, 1998)
• Franco Cajani: Töprengés a szélben (versek, 1999)
• Paolo Maurensig: A lüneburgi variáns (regény, 1999)
• Corrado Calabro: A feladó ismeretlen (versek, 2000)
• Giacomo Puccini: Tosca (libretto, 2000)
• Europarnasszus (válogatott versfordítások, 2001)
• Ó, jössz-e már? ( szerelmes versek a világ minden tájáról, 2001)
• Lorenza Franco: Meghatározatlan (verse, 2001)
• Új élet, új stílus (középkori olasz költők művei, 2002)
• A montmorency-i szerelmesek (francia költők versei, 2003)
• Georges Bizet: Carmen (libretto, 2003)
• Geoges Bizet: A gyöngyhalászok (libretto, 2003)
• Franco Cajani: A dal történelem lesz (versek, 2003)
• Szerelem és nemes szív (olasz költők versei, 2003)
• Franco Cajani: A csoda parafrázisa (versek, 2005)
• A. Sz,. Puskin: Angelo és más költemények (2005)
• Szerenád (olasz és francia dalok és slágerek, 2005)
• Corrado Calabro: A hitetlen angyal (versek, Majtényi Zoltánnal, 2007)
• Paul Géraldy: A szerelem (2008)
• Dante Alighieri: Pokol (2012)
• Franco Cajani: A második végállomás felé (versek, 2012)
• Giovanni Pascoli: A bargai toronyóra (versek, 2012)
• Franco Cajani: A nyeregből kivetett lovag (versek, 2014)
• Kaiser László: Lángok, tüzek között. Válogatott versek Baranyi Ferenc fordításában / Fra fiamme e fuochi. Poesie scelte tradotte da Ferenc Baranyi; Hungarovox, Bp., 2015
• Fentieken kívül számos versfordítása jelent meg még különféle antológiákban.
Külföldön megjelent önálló verseskötetei[szerkesztés]
• Dal Danubio soffia in vento (olasz, 1992)
• Vesztnyik rasszveta i drugije sztyihi (orosz, 2005)
• Zece poeme de Baranyi Ferenc (román, 2011)
• Baranyi Ferenc: Poezii alese (román, 2013)
Könyvek róla[szerkesztés]
• Szerelmes élet. Baranyi Ferenc pályafutása a sajtó tükrében; szerk. Németh János István; Mikszáth, Horpács, 2000
• Az örvénylelkű fiú. Baranyi Ferenc életpályája; szerk. Ézsiás Erzsébet; Papirusz Book, Bp., 2007
• Laczkó András: Baranyi Ferenc. Pályakép-vázlat; Hungarovox, Bp., 2010
• Vivát, Baranyi! 75; összáll. Kemény András; Ferba Bt., Bp., 2011 (Z-füzetek)
Díjai[szerkesztés]
• KISZ-érdemérem, 1970
• SZOT-díj (1974)
• József Attila-díj (1976)
• Magyar Vöröskereszt Centenáriumi Emlékérem (1981)
• A Zrínyi Katonai Könyvkiadó nívódíja (1981)
• Madách Imre-díj (1986)
• Premio A passo d'uomo (olasz irodalmi díj, 1989)
• Premio Brianza (olasz irodalmi díj, 1993)
• MSZOSZ Művészeti Díj (1993)
• Forintos-díj (1995)
• A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1997)
• A XIII. kerület díszpolgára (1998)
• Demény Pál Emlékérem (1999)
• Darvas József-díj (2002)
• Premio Internazionale "Sulle orme di Ada Negri" (nemzetközi jelentőségű olasz irodalmi díj, 2002)
• Ada Negri-díj (2002)
• Gábor Andor-díj (2004)
• Nádasdy Kálmán-díj (2005)
• A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2005)
• Pilis Város díszpolgára (2005)
• Radnóti Miklós antirasszista díj (2006)
• Kossuth-díj (2008)
• Tekintet - Ördög Szilveszter-díj (2008)
• Balogh Sándor-díj (2012)
• (Életmű és Örökös tag-díj) 2013. november (Cserhát Művész Kör)
• Hazám-díj (2015)[1][2]
• Regionláis Prima Díj (magyar irodalom kategória, 2016)
A Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Írószövetség nívódíjai, a Magyar Rádió és a Magyar Televízió valamint több kiadó nívódíjai.


Forrás: Wikipédia - https://hu.wikipedia.org/wiki/Baranyi_Ferenc

Legfrissebbek a szerzőtől: Baranyi Ferenc

Tovább a kategóriában: « Ferike hol van? vad az avarban »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned