Népligettó

Elfáradt a testem, kiszáradt a szám.
Üvegcserepek közt ballagok haza.
Füstcsíkot húz egy koszlott kardigán,
a Népligetbe űzi az éles éjszaka.
A kisboltban aztán újra látom őt:
bort vesz, hogy valahogy bírja reggelig.
Szürkére hízott, kopott égredők
közt majd a hajnal bőven megterít.
Csuklóján a fagy bilincse kattan,
tágas börtön a végtelen tér.
Üldögél benne magára maradtan,
a szája szélén félrekent vér.

Elfáradt a teste, kiszáradt a szája.
Üvegcserepek közt egy épet keres,
sóváran gondol az országhatárra,
a sor az ingyenkonyhán kilométeres.
„A sárga bőrönd még Rózsinál,
van benne két-három tiszta ing.
De Rózsi egy ideje mást csinál,
Rózsi lerázott megint.
Megláttam múltkor egy tükörben
arcom – idegen, holt fénykör.
Visszanézett rám eltűnőben.
Néha álmodom Coltrane-ről.”

Megjelent: Magyar Napló, 2017. június

Utoljára frissítve:2017. december 05., kedd 16:48
Simon Adri

Simon Adri szakmai önéletrajza

1974. augusztus 22-én született Szegeden.

1992 és 1998 között tanulmányokat folytatott a József Attila Tudományegyetem magyar, illetve irodalomelmélet és interpretáció speciális képzés szakán. Középiskolai tanári diplomáját 1998-ban kapta meg.

1998 és 2005 között Budapesten élt, ezt követően Szegedre költözött, majd 2010 óta ismét budapesti lakos.

Kötetei: Komplemente (2010), Földerengés (2015).

A Spanyolnátha, a Magyar Napló, a Parnasszus, az Irodalmi Jelen stb. szerzője. 2010 és 2014 közt a Gondolat Kiadó szöveggondozója. 2010 és 2012 közt a Dokk irodalmi portál, 2014-től a Holdkatlan szépirodalmi és művészeti portál szerkesztője. 2017 májusától az Irodalmi Jelen kritikarovatának szerkesztője.

2013-ban NKA-ösztöndíjban részesült.

2015 óta a Magyar Írószövetség tagja.

Legfrissebbek a szerzőtől: Simon Adri

Tovább a kategóriában: « Az ír azt meglehet »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned