Strigula

Talán
csak el kellene
sétálni,
a vállfákról
bőröndbe
gyömöszölni
a
gyűrött,
molyszagú álmokat,
poros függöny
libben,
négy fal ölel
a diszkomfortzóna,
nem alku
tárgya.
Az ablakon túli
valami
az a
nagybetűs
szar;
vergődő lepke
a tű alatt,
ma is
minden
a gardróbban
marad.
Bennem
csak a
mozdulatlanság
halad,
mínusz egy
nap,
plusz egy
strigula.
Kipipálva,
a takaró
alá
mászva,
csak jöjjön
már
az álom
nélküli,
sötét
zuhanás.

Láng Kitti

Szerkesztés alatt...

Tovább a kategóriában: « Ősz-igék csillagokban megírt »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned