Lélekvihar

Mily békés vagy ma Posseidon, ó te nagy isten!
Halk morajával a tenger mint szelíd asszony
hozzám simul, lábamhoz követődik, hűvösen csókol.
Vad hullámokkal lelkemben dübörög csak az érzés.
Oly nagy szerelem volt köztünk, fényes dísze a nyárnak.
Tenger, kék ég, ambrózia csókok, mámoros esték...
Összenevettünk és tudtuk, hogy örömünkkel cinkos a szél is.
Miért múlt a varázs, miért válnak köddé az álmok? Kitisztult a kép, vagy más az, amit látni szeretnél?
Ám símuljon a hullám zúgó lelked csend- viharában
Hallod a tengert mint véd? Egymásnak dobban a szívünk, suttogja halkan.
Csak nézd a sirályok röptét! Érezd az igaz szerelmet, azt, hogy mily szép a szabadság.

Jóni Barna

Nevem:Jóni Barna 1961 jun.03-an születtem Kisvárdán.
 Gyermekkoromat nagy szeretetben töltöttem szüleimmel, testvéreimmel, egy nyírségi kis faluban, Nyírmadán.
A középiskola után,szinte azonnal Vácott kezdtem el dolgozni, itt  élek azóta, családot is itt alapítottam. Időközben elváltam, most kapcsolatban élek. Négy, mondhatnám-felnőtt gyerekem van: három lány, egy fiú. 
Az olvasás szenvedélye gyerekkorom óta kísér, mindent olvastam ami a kezembe került. Mesét, kalandregényt verseket, regényeket...ami  azóta is megmaradt, sajnos kevés időt tudok már ennek szentelni, ma már inkább, csak verseket.  
 Az írás "kényszere", kb.hat éve tart nálam- töretlenül. Több irodalmi portálon publikálok verseimből,talán szívesen, és szeretettel fogadják is.
 
 Jelentek meg már verseim antológiákban, válogatásokban, több helyen is.
Hobbim a kertészkedés, horgászat, természet. Remek kikapcsolódás, és gondolkodásra is kiválóan alkalmas .
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned