Nyárvégi capriccio

Szemembe barnul a nyár, behegednek a letépett rózsák szárai.
Hajnali harmatok lassan dérrré párnásodnak,
elsorvadnak a nyárnak erős lábai.
A szelíd tó, csak néma víztükör. Hallgat benne
az emlék.
Mily csodás felfordulás, zsibongó élet volt itt nemrég!
Fáj nekem az elmúlás, hiányozni fogtok ti harsogó zöldek!
Szirmai sok száz tarka virágnak, és langya is az illatos földnek.

Friss húrokat penget az őszi szellő,
már múlásában a nyári fény sem vádol.
Beleborzong a fűzfakéreg, s a gyenge vesszők
Semmibe száll a jajszó, szerelem lénye távol.
Összegyűrhetsz te sajgó érzés, ruhám tépheted csupasz ág!
Kertek alján rőt falevelek hantolnak halomba
Levetkezett a délceg platán, s a nyírfa lombja
Rajtuk tipeg a zord idő, bús dal szól futamán...

Utoljára frissítve:2017. november 05., vasárnap 16:45
Jóni Barna

Nevem:Jóni Barna 1961 jun.03-an születtem Kisvárdán.
 Gyermekkoromat nagy szeretetben töltöttem szüleimmel, testvéreimmel, egy nyírségi kis faluban, Nyírmadán.
A középiskola után,szinte azonnal Vácott kezdtem el dolgozni, itt  élek azóta, családot is itt alapítottam. Időközben elváltam, most kapcsolatban élek. Négy, mondhatnám-felnőtt gyerekem van: három lány, egy fiú. 
Az olvasás szenvedélye gyerekkorom óta kísér, mindent olvastam ami a kezembe került. Mesét, kalandregényt verseket, regényeket...ami  azóta is megmaradt, sajnos kevés időt tudok már ennek szentelni, ma már inkább, csak verseket.  
 Az írás "kényszere", kb.hat éve tart nálam- töretlenül. Több irodalmi portálon publikálok verseimből,talán szívesen, és szeretettel fogadják is.
 
 Jelentek meg már verseim antológiákban, válogatásokban, több helyen is.
Hobbim a kertészkedés, horgászat, természet. Remek kikapcsolódás, és gondolkodásra is kiválóan alkalmas .
Tovább a kategóriában: « ősz van Lélekvihar »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned