Veled a hajnal

A hajnal kicsordult, mint a vér,
a kertre verőfénnyel lángolt,
szomjasan itta a sok gyökér
a cseppeket, fényektől kövér,
édes, narancsos színű nyár volt.

Ezer illat szédelgett velem,
hajadba túrtál, a mozdulat
körbetáncolt mint omló selyem,
álmod átlibegett szertelen
belém, kis létté vált gondolat,

bőrödre csillant ablaküveg
zenét játszott szemem tüzével,
s a takarómeleg szédület,
mint mustos ízű gyönyörszüret,
keveredett ajkad ízével.

Utoljára frissítve:2018. november 21., szerda 14:39
Cs. Nagy László

Feltöltés alatt...

Legfrissebbek a szerzőtől: Cs. Nagy László

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned