CSEND-ÉLEK

Kérdés

Halandóságom
lépéseitől csak azt
kérdezem: meddig?


Terhek

Lábaid elé
rakom le köveimet.
Már túl nehezek.


Fénykereső

Gyújts lelkedben fényt!
Eltévedtem a sötét
hallgatásokban.


Medál

“Utolsó esély”-
felirat a nyakamban.
Ne hagyd leesni.


Úton

Születtem - (f)élek.
Valamiért így hozta
a sors. Feladat.


Vágy

Elfáradtam már.
Örök álomra vágyom.
Fáj az ébredés.
Tükröződések

Riadt szemedben
ma visszatükröződött
a rémületem.


Függésben

Elengednélek,
de túl erős kötelek
tartják a reményt.

Útlezárások

Az utat járjuk
váltott lemaradásban.
Várjuk be egymást!


Időzavar

Emlékek között
keresem boldogságom.
Üres a jelen.


Kétség

Bizonyosságok,
gyanakvó mozdulatban:
bizalomhalál.


Állandóság

Sötétedik. Te
vársz, én várlak. Állandó
fény az ölelés.


Másképp

Sokszor kevés az
érintésed. Néha sok.
Nézz a szemembe.


Hitkereső

Elfogadtam már:
minden nap kín. Vagy csoda.
Hitért koldulok.


Búcsú

Köszönök mindent.
Az út végére értem.
Ne keressetek.


Vezeklés

Hazugságokhoz
celebráltam a lelkem.
Égni akarok.

Téboly

Megtévesztettség
hálójában vergődöm.
Kezed torkomon.


Stop

Piros fényjelzés:
megállt az idő veled.
Utolértelek.


Ki nevet?

Töréspróbáink
kudarcát idegenek
kacagják. Vicces?


Elég

Gyűlölök félni.
Áttáncoltatok rajtam.
Élni akartam.

Vála(s)sz

Menni? Maradni?
Gyávaság, vagy bátorság?
S ezt ki dönti el?


Tükör

Néztem a hátát.
Széles, akár az enyém.
(Csak tükör vagyok.)


Útravalód

Vidd magaddal mind,
amit összegyűjtöttél.
Átkot, s gyönyörűt.


Megváltás

Míg éltem, féltem.
Már nem vágyom másra, csak
bátran meghalni.


Szaggatott jelek

Depresszió. Így
kezdtem el írni. Verset.
Túlélni. Magam.


Tündérkert

Virágos ágak,
napfény, mosoly, szerelem:
illanó csodák.


Azonosság

Megbántottalak.
Nem vagyok tökéletes.
Ahogy senki sem.

Arany-Tóth Katalin

Szerkesztés alatt...

Legfrissebbek a szerzőtől: Arany-Tóth Katalin

Tovább a kategóriában: « L'èternel retour Barométer »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned