Létem a földön...

Létem a földön egy múló pillanat,
lassan kibontom ajándék napjaim,
finoman nyitom, nekem mit tartogat,
szeretem próbára tenni szárnyaim.
Csendem tavában keresek biztatást,
hiszem, kezemben mindennek a kulcsa,
sohasem mástól várom a megoldást,
egyedül én tudom, bármilyen furcsa.
Gyermekem kacaja, létemet szövi,
s kezében nevet a jövő reménye,
ha majd, a hála léptemet betölti,
mondhatom: jó volt életem regénye.

A létem egy pillanat volt csupán,
boldogan zárok kaput magam után.

Z. Konkoly Juci


Önéletrajz

1949-ben születtem Hódmezővásárhelyen, általános iskolai tanulmányaimat tanyasi iskolában végeztem Cinkuson.
1970-ben mentem férjhez, 47 éves házasságban élek.
Tanulmányaimat felnőttként végeztem el, a Közgé elvégzése után Olaj és gázipari technikus lettem.
Egy leányunk született, kire nagyon büszkék vagyunk, hisz amellett, hogy egy református iskolában vallás tanár, öt unokával ajándékozott meg bennünket.

Az irodalmat nagyon szerettem, bújtam a könyveket, sosem kellett biztatni, hogy tanuljak.
A verseket is korán megszerettem és írogattam is kislány koromban, mivel azonban senkit nem érdekelt, abbahagytam a kísérletezést.

Mikor nyugdíjas lettem ismét felébredt bennem a versek utáni szeretet, először csak a fióknak, barátoknak írogattam kisebb köszöntőket, majd vettem egy laptopot ahol verses oldalakra találtam,
felbátorodtam és feltettem a verseimet. Ennek már több mint 11 éve Z. Konkoly Juci néven publikálok, ez a lánykori nevem és a férjem nevének kezdőbetűje.
A kötött versekhez állok közelebb de újabban szabad verseket is írok. Nagyon szeretem a haikukat,
szívesen mélyedek bele a tanulmányozásukba.

Több irodalmi közösségben publikálok: Poet.hu, Héttorony, ArSok irodalmi csoport.
Több antológiában jelentek meg verseim: Kardoskúti, Enigmák, Költészeti Játszóház, ( az ArSok elődje) Héttorony, Litera-Túra Irodalmi Művészeti Magazin és még sok más antológiákban.
Eddig egy verses kötetem jelent meg, magán kiadásban, Lélek-morzsák címen, nyomdában a második könyvem Lélek-szirmok címen.

Befejezésként, Nekem a vers... című költeményemből idéznénk:

Nekem a vers minden
amit költő adhat,
utókornak hitten,
örökségül hagyhat.

Legfrissebbek a szerzőtől: Z. Konkoly Juci

Tovább a kategóriában: « Kutyák Senki nincsen a fák hegyén »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned