ÚT A CSENDHEZ

Megsínylem a lét nehezét,
minden sejtem szenved,
aztán máskor a jó sorsom
élvezni is enged.

Lüktet bennem sok száz öröm,
jaj, de jó, hogy élek,
nem gondolok a halálra,
nap tüzével égek.

S ha egyszer majd nem ragyog már
szorgos vérem fénye,
elhagyom a világ zaját,
csend vesz az ölébe.

Kasza Béla

Nagyon fiatalon születtem, s bár közel voltam a korai felnőtté váláshoz, ez a folyamat több évtized után sem fejeződött még be.
Tovább a kategóriában: « Szólni hallgatással Kutyák »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned