Szavakból ácsolt etetők

Hétfő és kedd partja között
áradt folyó ez az éj.
Álmatlanságom hídjáról nézem,
miként süllyednek el a nappal történései.
itt-ott küzd még néhány érintés,
biztató szó, de örvények rántják le őket is.
Hiába szavakból ácsolt etetők,
nincs ki látogassa őket.
Átfúj rajtuk a csönd.

*

Élesztgetem, de már nem ébred
a bennem lakó hibernált gyerek.
Alszik a tó, a tanya. Alszanak
nyesők, kapák, ásók és tenyerek.
Vándorolnék tovább, hisz működik
a születéskor kapott lendkerék,
de egyre gyorsabban lassul
és az is foszlik, ami emelne még.

Kelebi Kiss István

Önkép

1947-ben születtem Budapesten. Népművelőként és reklámgrafikusként dolgoztam.

Jelenleg nyugdíjas vagyok.

Nem voltam. Vagyok. Nem leszek. A középső szakasz művelőjeként, megpróbálom befogni a mellettem elsuhanó valóságot: elmével, kézzel rögzíteni a lehetetlent.

Verseim jelentek meg:

a Magyar Napló, Hitel, Folk Magazin, Föveny, Néző • Pont folyóiratban, valamint a Holló László, Az év versei 2013 (és más) antológiában.

Négy kötetem van:

Négyszögletű galaxis (magán • 2007), Fernando Pessoa kőgalambjai (Alkotóház • 2009), Komódversek (Alkotóház • 2014), Vándorcirkusz (Magyar Napló • 2015)

Tagja vagyok a Kőbányai Képző-és Iparművészek Egyesületének.

Nyolc egyéni és tizenhét csoportos kiállításom volt.

Legfrissebbek a szerzőtől: Kelebi Kiss István

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned