Éhezlek 

Ajkamon ragadt sós íz,  véred veszem,
haraplak, kérlelj, magamnak marlak,
 Elrejtenek  borús fellegek, félsz kedvesem?
Felvezetsz vénuszi járdán a mennybe, takarlak,

mégis félrelebben a fátylad. Kíváncsi rád 
a szél is. A szerelem angyallá szépít.
Mosolyogsz, szédít tűz- virágnyi szád.
Mindened adod, többet akarok mégis..

Jóni Barna

Nevem:Jóni Barna 1961 jun.03-an születtem Kisvárdán.
 Gyermekkoromat nagy szeretetben töltöttem szüleimmel, testvéreimmel, egy nyírségi kis faluban, Nyírmadán.
A középiskola után,szinte azonnal Vácott kezdtem el dolgozni, itt  élek azóta, családot is itt alapítottam. Időközben elváltam, most kapcsolatban élek. Négy, mondhatnám-felnőtt gyerekem van: három lány, egy fiú. 
Az olvasás szenvedélye gyerekkorom óta kísér, mindent olvastam ami a kezembe került. Mesét, kalandregényt verseket, regényeket...ami  azóta is megmaradt, sajnos kevés időt tudok már ennek szentelni, ma már inkább, csak verseket.  
 Az írás "kényszere", kb.hat éve tart nálam- töretlenül. Több irodalmi portálon publikálok verseimből,talán szívesen, és szeretettel fogadják is.
 
 Jelentek meg már verseim antológiákban, válogatásokban, több helyen is.
Hobbim a kertészkedés, horgászat, természet. Remek kikapcsolódás, és gondolkodásra is kiválóan alkalmas .
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned