Gondolom


Sejtelmes ívekbe, formákba
gubancolódik tekintetem,
nem merészelem,
csak gondolom,
ajkadon mosolyba rejtve
cinkos divattervezők
egyértelmű szándéka
(sejtelmes ívekbe,
művészi formákba
fogalmazva),
ráutaló magatartásod
rám utal,
a nonverbális közlés
nem fukar,
én meg magamat hagyom,
akaratom végletes gyötrelmébe
fűzve az asztalon, a kávé mellett
gyönyörben fogant szavak
közt érzem illatod,
itt vagyok,
mint kit épp elhagyott
a józanság tükrében
csillanó jelen,
félénken padlóra
henteredik az értelem,
miközben sejtelmes
ívekbe, formákba
gubancolódik tekintetem,
nem merészelem,
csak gondolom,
de azt nagyon,
nagyon nagyon.

Egervári József

Egervári József vagyok, Jászberényben születtem 1962-ben, de Cegléden élek már huszonöt éve. Semmiféle irodalmi végzettségem sincs, a kötelező általános- és középiskolai magyar órákon kívül csak az olvasás szeretete vonzott az írás művészetéhez mindenféle kacskaringós utakon.

Tizenhét évig újságírással foglalkoztam, egy kisvárosi lapnak főszerkesztője is voltam egy darabig, míg bele nem tenyerelt a politika, s mivel sosem szerettem bértollnok lenni, egyik napról a másikra eljöttem az újságtól.

Öt éve ismét nekifogtam verseket, elbeszéléseket, novellákat írni, több antológiában, internetes oldalon jelent meg írásom.

Legfrissebbek a szerzőtől: Egervári József

Tovább a kategóriában: « Blues Ne ébressz fel »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned