A világjáró fogkefe

Volt nekem egyszer rég egy huncut fogkefém.
Egy pohárban lakott a mosdó peremén.
Reggel, este tisztára mosta ínyemet,
Cserébe várta a legfrissebb híreket.
Mert kíváncsi egy szerzet volt, azt meghiszem.
Tudni akarta a világról, hogy milyen.
Egy szép nap elbújt a szappantartó mögött,
És a nyitott ablakon át, hopp! megszökött.
Hallottam aztán hírét, mert amerre járt,
Csak összekent mindent, vagy éppen megsikált.
Fényesre kefélte egy nagy templom tornyát,
És kikormolta a mozdonykémény torkát.
Aztán a vonaton felutazott Pestre,
S egyre csak a sikálni valót kereste.
Kérdezgette, az Országházat ki látta?
Amikor meglett, hófehérre sikálta.
A Duna mellett három hétig poroszkált,
Hogy lássa a két nagy lánchídi oroszlánt.
Kedve támadt látni a Fekete-tengert,
Mit megsikálni eddig még senki sem mert.
Gondolta, majd végig utazik a Dunán,
S beugrott a vízbe egy fényes délután.
De csalódott, amikor a tengerhez ért,
Hiszen nem látott ott semmilyen feketét.
Mérgében egyre csak a hajókat leste,
Melyik fut ki egy távoli kontinensre?
S amikor odaért, tudod, hogy mit csinált?
Bekente bagarollal egész Afrikát.

Utoljára frissítve:2019. január 02., szerda 14:27
Bábel Antónia

Bábel Antónia
Bábel Antónia vagyok, 1982-ben születtem. Dabason élek férjemmel és kislányunkkal. Óvodapedagógusi végzettséggel rendelkezem. Gyerekkorom óta foglalkoztat az írás, de komolyan csak néhány éve kezdtem gyűjtögetni a műveimet. Ezt a szerencsés fordulatot férjemnek és Kapui Ágota költőnőnek köszönhetem. Szeretem azokat a gyermekmeséket, amelyek csodát sugároznak és feltöltik a szívet. Többnyire meséket, verseket, novellákat és kisregényeket írok. Meséimmel, történeteimmel igyekszem gyönyörködtetni, értéket közvetíteni gyakran segítségül hívva a humort. A képzelet szárnyán próbálok beférkőzni a gyermeki lélekbe. Foglalkoztat a pszichológia, a gyermeklélek, az élet értelme, a természettel harmóniában való lét. Szeretem az embereket, a gyerekeket. Fontosnak tartom az elesettek, rászorultak megsegítését. 2013 óta a helyi Karitász tagja vagyok. Fontos számomra a környezetvédelem, 2013-ban Télessy István környezetvédelmi díjban részesültem a helyi újságban publikált cikkeimért és környezetvédelmi tevékenységemért. Nagyon szeretek főzni, varrni, alkotni, újdonságokat kipróbálni.
2017 januárjában az Irodalmi Rádió Tél és Karácsony 2016 című pályázatán harmadik helyezést értem el Nagyapó csizmája című versemmel.
Szintén januárban az V. Nemzetközi Benedek Elek Meseíró Pályázat osztott harmadik helyét szereztem meg A furfangos kis asszony című mesémmel.
2017 májusában az I. Nemzetközi Mécs László Irodalmi Díj osztott első helyét sikerült kiérdemelnem Lopott Vétkek című novellámmal.

http://irodalmiradio.hu/wp/index.php/author/babelantonia/

Tovább a kategóriában: « Padaung Hazafelé »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned