Logo
Nyomtatás

HALKULÓ, ŐSZI HÚROKON

piros szemfödelet terítve az alkony
lázruhában égnek mind a kárminok
most halkan suttogva bús imát rebegnek
a rég megélt sosem volt meghalt holnapok

piros szemfödelét borítja az este
pilledt árnyék remél míg néz az ég felé
tarka álmait még el sem temethette
ősz van már ősz van már jaj mindent elemészt

ágak merengnek mind sötét gyászszalagok
kincseit még hordja az elnyűtt esti szél
görgeti álmát semmit sem remélve

piros szemfödelét szaggatja szerteszét
ködök szállnak alá a szürke számadók
ím most hal meg a fény már senki nem zenél

Haranghy Géza

Haranghy Géza

1948. október 11-én született Tompán. Hódmezővásárhelyen él. A helyi, Kárász József Irodalmi Kör, a Dél-Alföldi Művészeti Kör, valamint, az óbudai Krúdy Gyula Irodalmi Kör tagja.
Első versei az Accordia Kiadó „Hóezüst” antológiájában jelentek meg 2004-ben. Ezt még számos hasonló követte különböző kiadóknál. Kárász és Krúdy okleveles, 2013-ban ezüst okleveles lett a Szárnypróbálgatók, zsűri különdíjas (A színésznő) Tolnay 100 pályázatán.
2015-ben a Vásárhelyi Látóhatár Őszikék pályázatán „Őszikék” díjas. Írásai olvashatók; Kláris, Föveny, Vásárhelyi Látóhatár irodalmi lapokban.
Önálló kötetei: Szavak szárnyán, 2012, versek, Volt egyszer egy mikulás, mesekönyv, 2008, Ki volt Hüm Brek?, 2012, meseregény, Levelek – szélben, 2016, versek. Ki volt Hüm Brek? I-IV. bővített, II. kiadás, 2017.

Legfrissebbek a szerzőtől: Haranghy Géza

© A Hetedik, minden jog fenntartva.