Guernica


Amikor ég felé fordul az arc,
a nyak egy vonalban folytatódik az állban,
mert lehetetlen a további harc,
a száj üvöltésre tágul a halálban;
a kidülledő szemekben ül csak némán
az elviselhetetlen rettenet,
a kezek csüggenek bénán,
vagy görcsösen markolnák az eget;
a ledőlt, kormos házfalak között
még épen maradt egy ablak,
és a kifordult belű ló az égbe költözött,
többé nem kell neki sem az abrak,
az égből a bikafejű halál
képe száll alá a földre,
szétszaggatni, amit egyben talál,
és élőt uszítani élőre: öld le!

Utoljára frissítve:2017. július 03., hétfő 17:08
Fábián József

1957-ben születtem. Geológus és informatikus vagyok, első szakmámban egy évtizedet, a másodikban már több mint kettőt dolgoztam. 5 gyermekem van.

Verseket 2010. tavasza óta írok, elsősorban saját érzelmeim, gondolataim kifejezésére. Hiszem, hogy az (írott) emberi beszéd legszervezettebb, legtömörebb, azaz az információt legsűrítettebb formában átadni képes fajtája a líra.
Saját kötetem nincsen, verseim irodalmi portálokon, illetve egy-két alkalmi antológiában jelentek meg.

Azt tartom, hogy ahhoz, hogy igazán jó, mások számára is érthető, élvezhető verset tudjon alkotni valaki - hacsak nem valódi zseni -nem szabad figyelmen kívül hagynia a költőelődök munkáját és teljesítményeit, csak azokra építve lehet tovább lépni. Sőt: megtagadni is csak azt lehet, amit az ember alaposan ismer. Ma a költőnek sokkal nagyobb tudásra (költészeti ismeretre) van szüksége, mint pár száz évvel ezelőtt, és akkor a tehetségről még nem is szóltam. A tehetség és a munka a költészetben is együtt kell, hogy járjon.
2011. óta veszek részt különféle internetes irodalmi fórumok munkájában részben versíróként, majd előbb-utóbb véleményezőként, illetve kritikusként. Több különböző versíró műhelynek voltam résztvevője hosszabb ideig, vagy egy-egy alkalommal, és jelenleg is részt veszek egy műhely munkájában. Irodalmi kritikát nem tanultam, csak önképző módon, saját ízlésemet követve fejlődött ki véleményalkotó vénám. Zavar a versekben a formátlanság, zavar, ha nem szabatos az irodalmi szöveg kifejezésmódja.

Tovább a kategóriában: « Óda a nyárhoz Apeva versek »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned