Vázlatok az örökkévalóságról

(i.)

vadló lesz a patrónusom
kezemben rothadó almákkal próbálom
kicsalni őt erre
a fények lakta rétre
hogy lombjuk hullatta tölgyek
menetelnek-e a végtelen határán
vagy bitófák
innen nem látni
de énekük vad és ősi
mintha a csend próbálna
himnuszt zengeni
mire odaérnék
hogy tisztán értsem szavaik
tántorgó fényponttá lesz mosolyom
s titkomat
csak a vadlovak lelke őrzi meg

(v.)

hátgerincemből
szilvafák nyúlnak az égbe
gyümölcseik
féléretten hullanak
bőröm frissen feltört ugarára
kopogásuk fáradt ritmusát
halkan visszhangozzák
csuklóimon az ütőerek
a szél
hajam húrjain
játszani kezd
valami méla dallamot
zenekar vagyok
mely aláfestést játszik
az armageddonhoz

(xi.)

a perceim
milliószám nyüzsgő
páncélos hangyák
ahogy gázolok közöttük
talpaim alatt
halk reccsenéssel törik
darabokra testük
én lehajolok
és ujjaim
a széttiport tetemekbe mártom
mintha tíz ecsettel dolgoznék egyszerre
múltam fehér foltjait
vérükkel
színesre festem

(xiv.)

fejem fölött
az ég gránitszürke dómkupoláján
gennyel kevert vért
könnyeznek a felhők
a vörösessárga patakok
nyöszörögve bandukolnak
le a kőfalon
majd odalent olyanra festik a horizontot
mintha hajnal hasadna
ruhám ujjával
megpróbálom letörölni a bíbor sávokat
de hiába nyújtózkodok
nem érek el addig
egy kakas viszont
azt hívén hogy jön a reggel
harmadszor megszólal

Utoljára frissítve:2017. június 06., kedd 18:11
Csikai Gábor

1981. február 15-én születtem Csornán az ottani kórházban, de mindig is Kónyban éltem. A helyi általános iskola után a győri Révai Miklós Gimnáziumban érettségiztem, majd az ELTE Bölcsészettudományi Karán diplomáztam. Jelenleg Kónyban, az IKSZT Faluházban dolgozom, és szabadidőmben nem meglepő módon írok. Első könyvem 2013-ban jelent meg, melyet azóta már 14 követett, versek, mesék, regény stb. Írásaim rendszeresen megjelennek a helyi lapban valamint különböző internetes oldalakon, verseim pedig már négyszer szerepeltek a  József Attila Vers-Dal Fesztiválon, valamint publikáltam a Kisalföldben és A Hetedik irodalmi folyóiratban. Költeményeimet megzenésítve játssza Lukács István, Kilián Imre és az Ősforrás, K-Ember zenekar valamint a Verskoncert zenekar, akiknek Valami szép című lemezén négy versem is szerepel. És ez még korántsem az út vége.

Tovább a kategóriában: « Élesztő tengeri »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned