Kerestelek

Kerestelek a fűben, a fában,
az élvezetben és a halálban.
Kerestem az élőt és a holtat,
ugattam keservesen a Holdat.
 
Kerestelek a kietlen pusztán,
hol majdnem elragadott egy musztáng.
Szelídítettem fenevadakat,
semmi se volt, mi horogra akadt.
 
Kerestelek fátyolban és ködben,
de nem volt ékszer a köldöködben.
Láttam még ifjakat és véneket.
Láttam leperegni az éveket.
 
Kerestelek Nápolyban és Kölnben,
miattad, majdnem embert is öltem.
Kerestelek fent, lent, elől, hátul.
Arcom kín-keseredetten rándul.
 
Sehol sem találtalak meg téged.
Engedj el! És én eleresztelek.

Szabó Bálint

Szabó Bálint vagyok, Budapesten születtem 1977-ben és jelenleg is itt élek. Első irodalmi próbálkozásaimat még 2002-2003-n „követtem el” az akkor még Amatőr Művészek Fóruma néven működő amatőr irodalmi portálon. Ezen portálon és jogutódján a Pierisen számos írásom jelent már meg. Amatőr portálok közül a Poet.hu-n és a MUV.hu oldalon is jelennek meg verseim.
2012-n jelent meg a Napszigeten a „Várakozás” című versem és azóta is első közléses szerzőként több tucat írásomat leközölte a Napsziget online irodalmi folyóirat

Tovább a kategóriában: « Tavaszváró Az utolsó találka »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned