Miért ne?

 

Miért ne, mondd csak, miért ne?
Miért ne hívjam, miért ne mondjam,
miért ne essek - előtte térdre?
Miért ne?

Miért ne adjak, miért hazudjak,
miért ne égjek - érte?
Miért ne? Miért ne?

Világok jönnek, s múlnak el.
Az ember, oly tétova.
A pillanat most átölel.
De nem tér vissza, soha!

Miért is, mondd csak miért is?
Miért is várjak, miért is féljek,
miért ne higgyem - hogy élek?
Miért ne?

Miért is bújjak, miért is csaljak,
hogy ha hívnak, miért ne haljak?
Miért ne? Miért ne?

Világok jönnek, s múlnak el.
Az ember, oly tétova.
A pillanat most átölel.
De nem tér vissza, soha!

Miért is, mondd csak miért is?
Miért is járjak körbe-körbe,
miért is álljak - a sorba?
Miért is?

Miért ne kérjek, miért ne nyissak,
miért ne tárjak, ajtót előtte?
Miért ne?

Világok jönnek, s múlnak el.
Az ember, oly tétova.
A pillanat most átölel.
De nem tér vissza, soha!

Térdre! Imára térdre!
Miért ne játsszak, miért ne bizzak,
az égi mesékbe?
Miért ne? Miért ne?

 

Utoljára frissítve:2016. március 31., csütörtök 21:30
Rejtő Gábor

Nem szeretek önéletrajtot írni. Inkább mást írok helyette.

Legfrissebbek a szerzőtől: Rejtő Gábor

Tovább a kategóriában: « Rózsák az égen Falevél »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned