"Tiszta vagy-e vagy csak mosakodtál"
(a cím idézet Fodor Ákostól)

Mikor még szűz az erdő tiszta csendje,
nő a homály derengő fényben úszva,
enyhül a lég s a lenge lombok újra
halva hallják halk neszeit az estnek.

Szemedre vetül az örök boltozat,
gyöngyházú igék jelenésre várnak,
mosott kéz kulcsot ad esti imának,
míg bolyong a sűrű éj az ég alatt.

Vajon mersz-e lépkedni a körmenet
sziromszőnyegén, hol tücsök hegedül,
tisztának hallod-e egyesegyedül,
mit játszik húrján a lelkiismeret.

S feledés ostyája, kelyhe tisztes-e
vagy inkább sunyin álomba menekülsz.

Reitinger Jolán

Reitinger Jolán

1952-ben születtem Budapesten. Kőbányai Szávai utcai általános iskolába jártam, majd az I.László, mai néven Szent László Gimnázium francia-spanyol tagozatán érettségiztem. Édesapám korai halála miatt továbbtanulási lehetőségem nem lehetett, dolgozni kellett mennem érettségi után. Kiegészítő szakként közgazdaságtant tanultam. Ebben a szakmában dolgoztam 33 évet.
Férjhez mentem, két leány gyermekem született, Ágnes és Viktória.
Három unokám van, szüleik, és az én büszkeségeim is.
Életemben volt egy törés, ami versírásra késztetett. Szárnypróbálgatásaimat bölcsészszakon végzett lányom egyik barátja nyesegette, és biztatott, hogy folytassam, bár most már tudom, hogy azok versek nemigen voltak versnek nevezhetők, de próbálkoztam, csiszolódtam, és egyre inkább a magam számára is tetszetősebb versek születtek.
Az írás fontos szerepet játszott, játszik az életemben, néha csupán szórakoztat, néha elvisz a maga varázslatos világába.
Az élet sokszor mélységekbe taszítja az embert, de mindig van, ami felemeli.
A hit adott erőt mindig, hogy felálljak.

Mottóm: verseimet az élet írja, én csak lejegyzem.

Legfrissebbek a szerzőtől: Reitinger Jolán

Tovább a kategóriában: « Almafácska Ima mai magunkért »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned