Jelentkeztél. Mért tetted?

(Sötét sarok. Fénymentes.
Puha párnák. Kényelmes.
Egy fekete, két mentes.
Nagy levegő. Légmentes.)

Jelentkeztél. Mért tetted?
Igen. Téged kérdezlek.
Nincs senkim, ki kényeztet.
Nem létezik? Létezhet.
Tök jól vagyok, tényleg, meg
minden oké, szépen megy
most a meló. Rémes lett
az új frizurám? Jé, tetszek?!
Szépnek látsz és édesnek?
Mmmm… Na ne már!! Régen meg
hisztisnek és rémesnek.

Nem tűnsz egészségesnek…
Nincs pocakod. Éheztet?
Térj a tárgyra, kérhetlek?!
Dobtak? Hogy te??? Mért tetted?
Az ember olykor tévedhet?!?!
Így van. Én is. Értetted?
Kissé nevetségesnek
tűnik ez, idétlennek.
Hiányomat érezted?
Az élet szuper! Évezzed!
Nem kell most így szétesned,
hülyeséget kérdezned.
Nincs itt helye „B-tervnek”.
Nincs, kit hozzám mérhetnek?
Szenvedsz és csak én kellek?
Nem felejtesz. Értsem meg?
Vastag van a képednek…
Ne nézz így rám! Hé, cseszd meg!
Szemed kancsi, nézesd meg!
Hol a kezed? Fékezd meg!
Ezt elbasztaaad?!?! … Nézze meg…!
Nem „el”, érted?! Éppen „meg”!
Nem láttál így mérgesnek?
Hát most látsz. Jól jegyezd meg!

(Jelentkeztél. Mért tetted?
Újra, újra kérdezlek.
Távolodó léptednek
zaja… Titkon nézhetlek.
Testem, lelkem vérezget.
… Lábam között érezlek…)

Utoljára frissítve:2017. június 01., csütörtök 11:23
Nagy Krisztina

"Életünk festménye avantgard és színes, ne legyen egyszínű, vagy, mi rosszabb, vászna üres!"

Tovább a kategóriában: « Tavasziegyszerű Lobban a vágyam »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned