Anyu nincs itt

Anyu nincs itt. Nincs apuval sem.
Hajnalban nem Ő az első.
Köténye ott lóg, ahol tegnap,
könyvjelző, nem felejtő.
 

Minden nap perceket lopok neki,
úgy dugdosom lyukas tarisznyámba,
mint a fösvény, jaj, csak ne hullna ki,
csengve bongva az éjszakába!
 

Úgy kaparom össze a sok percet,
amit közösen megéltünk, vele
emlékfiolákba gyűjtöm össze,
cseppenként töltöm így tele:
 

Régi reggelek félig rágott álmait,
az ébresztés utáni ölelő kacajt,
a tejforraló sípolásával induló
sok hosszú szép napot, s ha hajt...
 

az emlék, biz hát sok délutánt
és hétvégék ezreit élem át vele,
s egy igazság van csak mindenek fokában
az édesanyám barna nagy szeme.
 

Hiányzol. Nem rajzolok én felhőt, sem napot,
nem varázsolok, nem álmodom, sem kicsit, sem nagyot,
csak fáj, hogy többé nem lehetsz, ahol én vagyok.

Utoljára frissítve:2016. március 22., kedd 19:46
Vékás Sándor

Bemutatkozás

Vékás Sándor (1972, Debrecen)

1990 óta írok verseket, novellákat. Írásaim korábban különböző napilapok irodalmi mellékleteiben, jó ideje inkább a világhálón jelennek meg. A kétezres évek közepén a Magyar Elektronikus Könyvtár két illusztrált gyermekversemet ajánlotta az akkor induló International Children's Digital Library: ICDL (en.childrenslibrary.org/), azaz a Nemzetközi Digitális Gyermekkönyvtár figyelmébe, ezzel alapozva meg a gyűjtemény magyar nyelvű részét. Munkáim az utóbbi években elsősorban honlapomon (www.vekas.hu), mostanában leginkább a Facebookon (a Vékás Sándor írásai csoportban) jelentetem meg. Tagja vagyok a Szecsődy Péter vezette írókörnek, jelen vagyok több internetes irodalmi fórumon. Jelenleg első verses kötetem 2016-os kiadását készítem elő.

Legfrissebbek a szerzőtől: Vékás Sándor

Tovább a kategóriában: « Te, pillanat! Tor »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned