Mintha

Mintha megújulnék tavaszhasadásra,
a lelkem apróságoktól is felderül,
visszamosolygok a kelő napsugárra,
bár testemen érzem, hogy egyre nehezül.

Mintha az életem még előttem állna,
úgy ragad magával egy furcsa hangulat,
és Mozart vagy Chopin zenéje szállna,
város zajában törve magának utat.

Mintha minden ember szebbé, jobbá válna,
egymás felé nyújtva segítő kezüket,
nem lenne senkinek szertefoszlott álma,
mikor rügyet fakaszt fa, virág, becsület.

Mintha a féltekén minden megváltozna,
pedig csak tavasz van, egész az elején,
olyan, mintha harang senkiért se szólna,
feltölt örömével a tavaszi remény.

 

 

Utoljára frissítve:2018. november 21., szerda 15:30
Antal Adrienn

Feltöltés alatt...

Legfrissebbek a szerzőtől: Antal Adrienn

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned