Április aranya

Nem tudom hányszor mentem át a réten,
sosem számoltam, de nem is akarom,
nem tudom, hányszor futottam vidáman,
bandukoltam, ha szomorú volt napom.

A gyermekláncfűre viszont emlékszem,
mikor virágzott a patak oldalán,
a zöldellő mezőn szertesárgállott,
s én csak ámultam április aranyán.

Mert olyan volt, mint milliónyi tallér,
drága kincs hevert, akármerre néztem,
mosoly nyílt őszinte, gyermek ajkamon,
néhányat belőlük mindig letéptem.

Szárából csodás ékszert készítettem,
gyűrűket, karkötőt, hosszú nyakláncot,
több munkával, de annál ékesebbet,
fejemre koszorút, s így jártam táncot.

Vázája otthon stampedlis pohár lett,
három, négy szálnak rétünk vagyonából,
elégnek bizonyult, hogy boldog legyek,
hiszen kincsem volt tavasz aranyából.

Utoljára frissítve:2018. november 21., szerda 15:29
Antal Adrienn

Feltöltés alatt...

Legfrissebbek a szerzőtől: Antal Adrienn

Tovább a kategóriában: « Vége Pokolban »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned