ANYU MEG ÉN

Szürkületben sétáltunk Anyu meg én,
kézen fogva mentünk, a lábunk földig ért.

Anyu meg én kézen fogva tapodtuk az utat,
fejünk felett úsztak vad felhőlovak,

Pányvát vetettem rájuk, béklyóztam szavuk,
az égen hold fehérlett, kárpiton a lyuk.

Lépteink alá domborította hátát az út,
nem hordozott  még felhőt fékező fiút.

Felhők közt lebegtünk Anyu meg én,
kézen fogva szálltunk, s a lábunk földig ért.

Utoljára frissítve:2018. november 21., szerda 12:21
Balla Zsuzsa

Feltötltés alatt...

Legfrissebbek a szerzőtől: Balla Zsuzsa

Tovább a kategóriában: « Te Sírni »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned