ÁTVÁLTOZÁS

Néha mondják rám, ni csak, egy kis vörös manó,
de Julius, a párom, a pápua macsó szerint
dzsungelfény a külsőm, nem urbánus klisé.
Szívem madárdal, hajam vér, a szemem tigrisé.

Repdes ez a szív, szédült vérem tüzel, 
nőstény vagyok nagyon, zsigerből, ahogy kell.
Ezt vallja a drága, dárdája dúl bennem, 
felrepít az égre, semmit se kell tennem...

A költőkre féltékeny, így poetos képem
e vers megjelenésekor a profilból kitépem.
Azt kérte, helyébe szűz virágot tegyek,
arra nem indul be úgy a férfi képzelet.

Ettől a változás, vörösről fehérre
metamorfizál a kényszer, és tetejébe
mindennek üzentek az istenek:
Mivel a hajam erotikus-piros,
nekem a kacérság mostantól tilos!

Selymes Anna Liliána

Fiatal szabadúszó vagyok, több helyen is otthon érzem magam gyönyörű hazámban. Még nem tudom, a versírás mennyire fontos számomra, de van néhány ember, aki biztat. Egyelőre emiatt teszek próbát, de ezt is csak időnként. 

Legfrissebbek a szerzőtől: Selymes Anna Liliána

Tovább a kategóriában: « Szeplős irgalom Születésnap »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned