Éj-könnyű inferno

Kint jégeső sír,
a szél karcsú balett,
ajkamon szőlőzsír.
A Nap mondd, hova lett?

Fázom nélküled,
tág nagykabát szobám.
Minek az épület?
Verd bele koponyám.

Ágyba nem fekszem,
üres felén hiány,
rólad szól a versem,
mantra lesz az imám.

Megtömted a szám,
benne selyemhernyó,
(báb, majd lepke-magány)
éj-könnyűinferno.

Legfrissebbek a szerzőtől: M. Karácsonyi Bea

Tovább a kategóriában: « Szénszemek Egy Rachel »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned