- Írta: Frady Endre
- Kategória: Versek
- Megjelent: 781 alkalommal
- Betűméret Betűméret csökkentése Betűméret növelése
- Nyomtatás
Kötőhártya gyulladásom
Mi csípi a szemem vajon?
Szorgos népünk sok-sok pártja,
S bőgök fül mögötti vajon?
Á, csak gyulladt kötőhártya!
Szemem nem csak csíp, de veres,
Váladéka folyvást beken,
S gyógyszeripar sokat keres
Rajtam és a szemcseppeken.
Fel nem fogja magas IQ-m,
Mért ily drága egy kis Floxal?!
Tán az antibiotikum
Ipar mögött mozog sok szál?!
Világ összeesküvések,
Vagy valami őssy átok?!
Nyugiszurimról bár kések,
Jó, hogy újra tisztán látok!
„Jaj, leleplezték a magyarországi antibiotikumok árfelhajtására, a magyar pártrendszer korrupttá tételére, a magyar foci pénzmosodává züllesztésére és a balsors általi régen tépésre irányuló világ összeesküvésemet! Monnyakle?!” /Őssy Átok, a döblingi elmegyógyintézet Napóleonok fölötti emeletének lakója/
„Mi kerül ezen a két apró flakonkányi folyadékon 1556 forintba?! Nyilvánvaló, hogy a nemzetközi piréz gyógyszermaffiának és a szabadkőműves patikusok világszövetségének a keze van a dologban! Itt rajtam kívül mindenkinek vaj van a füle mögött! Vagy margarin, ami még rosszabb! Mindenki monnyonle! Nővérke, mikor érkezik a mentesítő nyugiszuri?!” /Frady Endre, az újra tisztán látó költőgigász/
„Be van gyulladva, hogy gyulladt kötőhártyája miatt nem látja a kigyúló fényeket az alkonyi Duna-parton? Használjon ön is antibakteriális Floxal szemcseppet! Napi ötször egy csepp mindkét szembe, és rögtön meglátja, hogy mi jön szembe! Ha csak egy szeme van, fél adag is elég! A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!” /Dr. Floxal Filoxéra, piréz gyógyszervegyésznő és szabadkőműves páholytag/
„Ismét az az érzés fogalmazódott meg bennem, milyen jó vers is lehetne ha csak két versszakból állna. Lehet a szemből kigördülő váladék okozta homályos látás, égő szemek eme kézzel fogható átélését akarta a költő megragadni ezzel a csökkenő a lendülettel, folyamatosan egyre jobban kínzó rímekkel. Zseniális ötlet, profi kivitelezéssel. Fellelhető a vergődés megélése, szinte átéltem a kötőhártya gyulladást a versen, rímeken keresztül. Nekem is kéne most egy nyugiszuri, biztos ami biztos…” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/
„Vaj nincs a fülem mögött, csak nemzeti rágógumi, amit a sajtótájékoztatók előtt ragasztok oda, mert sehol sem találok szemeteskukát! Valaki még minket is meglop?!” /Párt Péter, a Párt ifjúsági tagozatának sajtószóvivője/
„Elegem van már abból, hogy nem tudok normálisan végigmenni a szerelvényen, mert bár utast nem csak a kötőhártya gyulladásom miatt nem látok, viszont minden tele van ezekkel a szotyola- és tökmaghéjjal teleköpött szemeteskukákkal! Hogy kerülnek ezek ide?!” /Homály Huba, a felcsúti kisvasút kalauza/
„Magyarország erősödik! Ma már minden embernek lehet alanyi jogon kötőhártya gyulladása, sőt, amíg a jól kihasznált rendelőben várakozik, addig influenzája és tüdőcsúcshurutja is! Ez már valami!” /Bájboly Béla, nyugdíjas reklámarc/
„Abban a pillanatban, amikor a sikertelen kísérletből rájönnek, hogy az én kötőhártyámat próbálták megtámadni, akkor fojtom meg a begyulladt bacilusokat a szemhéjammal.” /Chuck Norris/
„Mi ez az idefröccsent líraváladék?! Mi ez a zacskós könnyben tocsogó tömény degeneráció?! Ha egy tízes skálán a tíz a még engem is megríkató világlíra, a nulla pedig az anyámat is inkább Izaura tévére fanyalító klapancia, akkor rettegett fűzfapoétánk erre a fércművére mínusz 273 pontot érdemel! Frady Endre az abszolút nulla!” /Puzsér Róbert, kritikus/
„A 'Mit gondolt a költő?' kérdés helyett helyesebb feltenni a 'Mit nem?' kérdést. A helyes válasz, hogy 'Semmit!', azaz nincs semmi olyan, amit ne gondolt volna, és mindezt gondolkodás nélkül le is írta. Frady Endre úgy csapong és röpköd a szabad asszociációk véletlenszerűségében, mint kerge Batman a légelhárító rakéták kereszttüzében, miközben mi, alélt olvasók, egyre többek leszünk és megváltozik az életünk!” /Külcsín Kenézné Belbecs Ballisztika, középiskolai magyartanár és maszek rakétakészítő/
http://fradyendre.blogspot.hu/2017/01/kotohartya-gyulladasom.html

Frady Endre
Szakmai önéletrajz:
Szepy vagyok, mert Szepessy Gáborként születtem 1965 október 20-án déli ½ 12-kor Budapesten a Szabolcs utcai kórházban. Irodalmárkodni viszont Frady Endre művésznéven szoktam. Gyerekkoromban egy ifjúsági regényben olvastam az alábbi művet:
„Fűben lépked Maris,
Lábán piros haris-
-nya van.”
Na, ebben a pillanatban éreztem meg, hogy ilyesmiket én is el tudnék követni. Azóta is folyamatosan követem el az ilyenebbnél ilyenebbeket…
Időnként dalszövegeket is kreálok, azaz inkább mások zenésítik meg egy-két versemet. Ez megtörtént már többek között az Alma együttessel, Schmidt Verával és Bodroghalmi Lászlóval is. Az eredmények a YouTube-on láthatóak, hallhatóak… Van két e-könyvem is (Tonnás veréb - versek és Egy gondolaénekes rejtélye - prózák), de nem igazán kelendőek.
Amúgy a költőség mellett férj, kétlányos apuka, lelkészmérnök, hidász-gigász, Fradi- és Jézus-drukker, valamint Mensa HungarIQa tag is vagyok. Hogy nem omlok össze?!
Mottóm: „A vidám szív a legjobb orvosság” /Példabeszédek 17:22/
Üdv.:
Szepy J