(Elmondom most…)

Elmondom most tinektek nyíltan:
a Jóistent vendégségbe hívtam
múlt héten egy délután.
Reméltem, hogy nem érti majd félre -
elvégre csak úgy üzentem érte
annyi év után.

Nem kósza ötlet volt, holmi gyerek-játék -
(gondoltam, főzök Neki kávét,
s vacsorát is, hogyha éhes)
mint cinkostárs, mint
hű vérrokon fordultam
a Mindenség Mesteréhez.

Mit mondhatnék?
A délután úgy jött,
s osont el, mint máskor.
Zsibongó rügyfakadáskor
bolondabb az ember
s tán csilingelőbb csodát vár
és mégis:
olyan tökéletesen egyszerű -
ahogy darázs száll
és ahogy nő a fű -
olyan végtelenül tiszta
volt az a néhány óra semmi.
Nem kellett mást:
csak egyszerűen
lenni

míg hágcsót bocsátott
a földre le,
s a földtől föl az égig.

Én jártam rajta azon a délután.

S Ő ott volt velem végig.

Utoljára frissítve:2017. február 06., hétfő 07:53
Pápay Eszter

Vácott születtem, 1967-ben, Szent Mihály napján. A keresztségben az Eszter nevet kaptam, amitől tízéves koromig ösztönösen szabadulni szerettem volna. Ma már értem miért és azt is, mi értelme mégis annak lenni, aminek és akinek az ember született. Gyerekként nagy hatást gyakorolt rám az extrém mennyiségben elolvasott mese, Attila véres szárszói inge és a felismerés, miszerint nem mindenki látja értelmét a hangyák etetésének. Korán kezdtem írni, s az elmúlt évtizedek alatt sokféle formában műveltem ezt a dolgot: írtam riportot, publicisztikát, forgatókönyvet, dalszöveget, bohózatot, miegymást. A művészetekhez való vonzódásom az egyik legmeghatározóbb tényező az életemben; a szavakkal való alkotáson túl a zene és a képi kifejezés különösen közel áll hozzám. Szemlélődő és kutató természetem elsősorban az emberi lélek rezdüléseire kíváncsi . Ez foglalkoztatott illetve foglalkoztat pedagógusként, újságíróként, szerkesztő-riporterként, költőként és mintegy másfél évtizeddel ezelőtt ezért indultam hivatás szintjén is a pszichológia irányába. Írói feladataim mellett alternatív terápiákkal, elsősorban művészetterápiával foglalkozom. Azon barátaim és kollégáim akik igazán ismernek, a világ egyik legrealisztikusabb misztikusaként gondolnak rám. Akik nem ismernek, - nos, azok számára is van még esély.

Megjelent köteteim:        

                                           A gyógyszer neve: megbocsátás ( lélekpatika ) 2010

                                          A magányos dervis tánca   (egyperces lélekmesék, novelláskötet ), 2014

                                          Ahogy tőlünk telt (interjúkötet, társszerzőként),   2015  

                                          A tükör ott benned ( verseskötet ) , 2016

                                                                    (ennek része a „Szélpalota” című gyermekversciklus, 2006-ból)

Önálló kiállítás: „Nézzétek a mezők liliomait”, 2003

Legfrissebbek a szerzőtől: Pápay Eszter

Tovább a kategóriában: « Hatások Éppen én is »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned