Tóth Árpádról

Megpillantottam Tóth Árpád Arad című kis versét és megkerestem Fáy Ferenc "Kiáltás Arad felé" versét, de ez csak arra volt jó, hogy Trianon ujra elszomorítson. Felébresztette viszont bennem Tóth Árpád verse iránti érdeklődésemet.

Egy verstanban járatos egyén egyszerűen ráfogta, hogy a niebelungi strófa  lehetett a kezdete az u.n. "Tóth Árpád strófának! Az igazság az, hogy a két strófának nincs köze egymáshoz! Az egyetlen hasonlatosság az, hogy mindkét sor két félsorra tagolódik, de a niebelungi hangsúlyszámláló ó-germán alliterácós forma, ahol a két félsor mindegyike két hangsúlyos és több, mint féltucat hangsúlytalan szótagot tartalmazhat! Tóth Árpád kedvencéhez nem lehet köze!

Formájának kialakulása megérdemel egy kisebb stúdiumot, még akkor is, ha csak a költő stílusának a fejlődése gyanánt vizsgáljuk. Korai költői attitűdjére és talán nyelvére is Ady volt nagy hatással. verselésére meg inkább a Nyugatosok. Azok között sem volt, aki nálánál szívesebben öblögette volna a nyelvét különleges sorfajokkal és hangzásokkal. Nem véletlen, hogy az ő Holló fordítása közismerten a legjobb, hogy más műfordítást meg se említsünk!i

A nevéről elnevezett formát, a Tóth Árpád strófát vaqlójában joggal lehetne kizárólagosítani meggondolva azt a tényt, hogy minden más megnevezés félrevezető lehet. Magamban csak felező alexandrinnak hívom, mert verstanilag talán az a legfélreérthetetlenebb.

Nem kétséges, hogy a hatos jambus csonka és teljes változatából alakította ki. Erre is van példa, a korai 19O7-ben íródott Muhi pusztán címűben hetedfeles jambikus csonka sorfajú keresztrímes strófákban talán még a francia parnasszisták műfordításainak hatása eredményeként precíz skandálással ad nyomatékot a történelmi mondanivalóhoz.

Az 19O9-es Légyott, a Reggel és a Tavaszi elégia már teljes fegyverzetében áll elöttünk, mint négy variációs felező alexandrinokból szerkesztett költemény.  A sorokat három és fél vagy három jambus után felezi a metszet, ami önmagában is andalgóvá teszi ezt a sorfajt. A sor második fele is lehet három vagy három és fél jambus. Ennélfogva lehetséges minden metszet elött és sorvég elött három és feles csonkasor. Ez egy sóhajtásnyi pauzát ad az előadásban és így két három sor után egyhangúvá válhat. Tóth Árpád ezért sűrűn szerkeszt teljes jambikus sorokat vagy csak a sorvégeket hagyja csonka lábbal pauzásan, ha egy egy szép nőrímet tud a sor végére lehelni. Ez a forma természetesen megkönnyíti az előadók dolgát, mert hiszen a légzést is mintegy automatikusan beállítja.

A tavaszi holdtölte szintén formafrissítési kisérlet: Nagyon szigorúan követi Petőfi Szeptember végén című daktilikus versformáját. Az ekörüli Verseghy Ferenc  által kezdeményezett vitát tartom az egyik legmeddőbbentőbb verstani vitának: "Csak akkor fogadható el daktilikus versnek, ha a sor nem kezdődik két rövid szótaggal! Ha két röviddel kezdődik, akkor anapesztikus! "

Az elnevezés nincs hatással a vers lüktetésére, zenéjére, akisztukájára!! Tehát a vita csak szalmacséplés!

ű19O9 és 1913 között még féltucat felező alexandrinban irt vers szerepel, amelyek közül talán a  Szeptemberi szonett a legszebb és az Őszi alkonyat a legfontosabb, amely témá-

jánál fogva fontos rokonságot mutat az Elégia egy rekettyebokorhoz verséhez.

Vannak közben endekasyllabás strófájúak, mint például a Stanzák egy trafikos lányhoz, Hajnali szerenád. Hogy sűrűn váltogatta formáit azt az Elégia egy elesett fiúról, (Alkajoszi strófákban) Óda az ifjú Caesárhoz (Aszklepiadészi strófákban).

A felező alexandrinok is jöttek tovább: Őszi kérdés, Aquincumi kocsmában, Szavak szobrásza és Elégia egy rekettyebokorhoz.

A sok szép verset megismertük már gyerekkorunkban, mégis az ismeretségnek a fokai néha meglepik az embert. Azt lenne érdekes tudni, hogy Tóth Árpád mely verseit tartotta a legnagyobb becsben? Melyekrte volt a legbüszkébb?

Annyit megfigyeltem, hogy csaknem szabályos időközökben visszatért az ötös és öt és feles jambikus formához, főleg, ha valami fontos kifejeznivalója volt. Ilyenek lehettek a "program" versek, amelyeket prologusnak vagy ünnepi köszöntőknek írt.

Az általam favorizált verse az "Árnyból szőtt lélek" című 1919-ből származik hatodfeles és ötös jambikus keresztrímes nyolcsoros strófákból szerkesztett misztikusnak hangzó címmel, de a kép, az árnyból szőtt lelkeink, igazából csak  a rámát adja, amelyben az ember közösség elleni vétkei is csak utalásokban tűnnek ki. Csodálatosan felverselt költemény, amelyben a régi magyar igeidők és más régiességek használata, mint egy egy ékszer parázslik fel a legváratlanabb, de a legexponáltabb helyen, például egy egy ráütő rímben.  Ezek a régiességek pótolják azokat a lehetséges anaklázisokat, amelyeket a költők "tudatosan" hagynak meg egy egy versben, hogy ezekkel a verslábkifordításokkal tegyék színesebbé az unalomig precíz skandálást. Az én fülemnek a helyes skandálás csak erőt ad a versnek és az ékszereket a régiesség formájában fogadom el szeretettel! Olyan vers ez, amelyben a költő a kiválasztott alfájától a kiszemelt omegáig a legcéltudatosabb szabatossággal érkezik meg.

Noha írt egy-két halhatatlant a felező alexandrinjaiban is: Az Elégia egy rekettyebokorhoz, Az őszi kérdés, a szeptemberi szonett stb... az ötös jambikusai talán még szebbek, ha a Lélektől lélekig, Hajnali szerenád, Csokonai és Berzsenyi címűeket nem is említjük.

Nekem a legszebb az Árnyból szőtt lélek című!!


         Wellington 2O12 április

Gyöngyös Imre

Gyöngyös Imre költő, műfordító, publicista, irodalomkutató biografiája:
Született 1932 decemberében, iskoláit Tolnán, Pécsett és Budapesten végezte a pedagógiai főiskolán.
Első verseit Szekszárdon adták ki a negyvenes évek végén. Ifjúsági válogatott úszókerettag volt 1956-ban Ausztriába menekült, mert a Tolna- és Baranya megyei Forradalmi Tanácsok követeléseit vitte Győrbe A letartóztatás elöl menekült ki Új Zealandba.
Verseit először a Nemzetőr, majd később a Wellingtoni Magyar Szó közölte. A kaliforniai Magyarok Vasárnapjának volt társszerkesztője.
Ma a ferrerai Osservatorio Letterario egyik levelező munkatársa.Az Író Kilencek tagja Könyve:
Válogatott versei a Magyar Szó Kiadó kiadásában jelent meg 2002-ben Wellingtonban

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned