Petrarcai szonett

A petrarcai szonett jambikus lejtésű, általában 11 szótagból álló (ötös-hatodfeles: azaz a tizenegy szótagból álló jambus az ötödik szótag után megakad, úgynevezett metszet van a sorban) sorokból építkező, két négy- és két háromsoros versszakból áll.
Az eredeti olasz szonettforma a vers 14 sorát két részre osztja, az első rész az oktáv, a második a szextett.
A petrarcai szonett kötött rímképlete: abba, abba, cdc, dcd.
Ritkábban előfordul cddcdd, cddece vagy cddccd forma is. Ezt a formát főként a korai angol költők használták, valamint ritkán megjelent a cddcee és cdcdeef forma is.

A fentieken kívül jellemzője a szonettnek a magas fokú intenzitás és személyesség. A hagyományos petrarcai szonett nem csak formailag bomlik két részre, az oktávára és a szextettre, hanem tematikai-érzelmi alapon is.
Az oktáva általában egy állapot leírását adja, illetve egy konflikust ír le, a szextett pedig ennek a tézisnek antitézisét fejti ki valamilyen módon. Az oktáva és a szextett közötti érzelmi-feszültségi fordulat szinte ugyanolyan kötelező eleme a petrarcai szonettnek, mint a jambikus lüktetés, a szótagok száma (amely 10 vagy 11 soronként) és a rímszerkezet.

 

Fábián József

1957-ben születtem. Geológus és informatikus vagyok, első szakmámban egy évtizedet, a másodikban már több mint kettőt dolgoztam. 5 gyermekem van.

Verseket 2010. tavasza óta írok, elsősorban saját érzelmeim, gondolataim kifejezésére. Hiszem, hogy az (írott) emberi beszéd legszervezettebb, legtömörebb, azaz az információt legsűrítettebb formában átadni képes fajtája a líra.
Saját kötetem nincsen, verseim irodalmi portálokon, illetve egy-két alkalmi antológiában jelentek meg.

Azt tartom, hogy ahhoz, hogy igazán jó, mások számára is érthető, élvezhető verset tudjon alkotni valaki - hacsak nem valódi zseni -nem szabad figyelmen kívül hagynia a költőelődök munkáját és teljesítményeit, csak azokra építve lehet tovább lépni. Sőt: megtagadni is csak azt lehet, amit az ember alaposan ismer. Ma a költőnek sokkal nagyobb tudásra (költészeti ismeretre) van szüksége, mint pár száz évvel ezelőtt, és akkor a tehetségről még nem is szóltam. A tehetség és a munka a költészetben is együtt kell, hogy járjon.
2011. óta veszek részt különféle internetes irodalmi fórumok munkájában részben versíróként, majd előbb-utóbb véleményezőként, illetve kritikusként. Több különböző versíró műhelynek voltam résztvevője hosszabb ideig, vagy egy-egy alkalommal, és jelenleg is részt veszek egy műhely munkájában. Irodalmi kritikát nem tanultam, csak önképző módon, saját ízlésemet követve fejlődött ki véleményalkotó vénám. Zavar a versekben a formátlanság, zavar, ha nem szabatos az irodalmi szöveg kifejezésmódja.

Tovább a kategóriában: « Gondolatok a megváltoztathatatlanról
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned