Utak, városok, ízek, képek
Recenzió Ughy Szabina: A gránátalma íze c. regényéről

Némi fáziskésésben vagyok, mivel a címben említett regény már tavaly júniusban megjelent, az írónővel – aki lírikusként első alkalommal evez az epika vizeire – múlt szeptemberben beszélgettünk a könyv bemutatóján.
Ughy Szabina első regénye az írói kiforrottságról tanúskodik, szinte az útikönyvek pontosságával varázsolja elénk a történet meghatározó színhelyéül szolgáló Szicíliát. A regény hősnője, Barbara, éppen – kiadója megbízásából – egy útikönyv megírása végett érkezik Szicíliába, ám az ihlet keresése, és a mediterrán életérzés sodorja el feladatától.
Az olvasó ezután a regény első részében nyomon követheti Barbara fizikai és lelki Odüsszeáját. A hősnő egyes szám első személyben meséli el kalandjait az érzékszervekre erősen ható leírásokkal. A néhol könnyfakasztó, néhol a ’60-as évek olasz filmjeinek humorát, iróniáját idéző, életszerű szituációk, és a kidolgozott, hús-vér karakterek révén könnyen azonosulhatunk Barbarával.
A gránátalma íze Barbara útkeresése mellett ugyanakkor helyzetkép a „kint élőkről” és az ösztöndíjas egyetemisták világáról. Az utóbbiak bulizós életvitelében mintha egyfajta „kapunyitási pánik” tükröződne.
A regény e ponton emlékeztet Lanckor Gábor: A Folyamisten gyermekei c. művére, amelyben az író szintén több fejezetet szentel az emigráns lét nehézségeire, érzelmi komplikáltságára.
Ughy Szabina érzékletesen vetíti elénk azt a lelki kötődést, amikor már hazánknak érezzük az idegen földet.
A regény második része száznyolcvan fokos fordulat az előzőhez képest. A hősnő immár kilép a mesélő szerepéből, szinte elidegenedve az olvasótól, miközben a festői Szicília helyett a magyar rögvalóság a szintér. Újabb útkeresésnek és az életfolyamatos átértékelésének leszünk tanúi.
Ughy Szabina folyamatos dilemmák elé teszi szereplőit, ezáltal minket olvasókat is. Sorsfordító döntéseknél mikor tudhatjuk, hogy helyesen cselekedtünk? Feláldozhatjuk-e saját boldogságunkat másokért? Talán önmagunk megtalálása a legnagyobb boldogság?
A fenti kérdésekre választ kapunk ebben az olvasmányos és elgondolkodtató történetben.

Losonczy Attila

Szerkesztés alatt..

Legfrissebbek a szerzőtől: Losonczy Attila

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned