Tisztelt olvasóink!

Lapunk első számának megjelenése óta - az első szám indulása körüli szervezési bonyodalmak következtében - "történetileg úgy alakult", hogy az A Hetedik minden hónap utolsó napjaiban jelent meg. Szerkesztőségünk úgy döntött, hogy - az egyéb, nyomtatott és elektronikus folyóiratok többségének megjelenési rendjéhez igazodva áttérünk a hó eleji megjelenésre. Az "igazodáson" túlmenően erre az az okunk is megvan, hogy mivel szeretnénk hírt adni lapunk profiljához tartozó, várható eseményekről, és terveink között szerepel kulturális eseményekről szóló utólagos beszámolók nyújtása is, egy-egy hónap eseménynaptárának előrejelzése, illetve az előző hónap eseményeinek utólagos - ha mégoly vázlatos - áttekintése is a következő hónap elején ésszerű.

Ehhez a ritmusváltáshoz az augusztus hónapot használtuk fel, arra számítván, hogy a nyári szabadságolások és a nyár egyéb elfoglaltságai mellett olvasóinknak talán nem okoz olyan nagy kiesést, ha az augusztus végére várt számunk kimarad, és helyette szeptember elején jelenik meg a következő, immáron nyolcadik számunk, a kimaradó hónap kárpótlásaként nagyobb terjedelemben, több írással, mint az előzőek.

Lapunk tehát a továbbiakban a hónapok első napjaiban fog megjelenni.

 

 

Utoljára frissítve:2016. szeptember 05., hétfő 17:00
Fábián József

1957-ben születtem. Geológus és informatikus vagyok, első szakmámban egy évtizedet, a másodikban már több mint kettőt dolgoztam. 5 gyermekem van.

Verseket 2010. tavasza óta írok, elsősorban saját érzelmeim, gondolataim kifejezésére. Hiszem, hogy az (írott) emberi beszéd legszervezettebb, legtömörebb, azaz az információt legsűrítettebb formában átadni képes fajtája a líra.
Saját kötetem nincsen, verseim irodalmi portálokon, illetve egy-két alkalmi antológiában jelentek meg.

Azt tartom, hogy ahhoz, hogy igazán jó, mások számára is érthető, élvezhető verset tudjon alkotni valaki - hacsak nem valódi zseni -nem szabad figyelmen kívül hagynia a költőelődök munkáját és teljesítményeit, csak azokra építve lehet tovább lépni. Sőt: megtagadni is csak azt lehet, amit az ember alaposan ismer. Ma a költőnek sokkal nagyobb tudásra (költészeti ismeretre) van szüksége, mint pár száz évvel ezelőtt, és akkor a tehetségről még nem is szóltam. A tehetség és a munka a költészetben is együtt kell, hogy járjon.
2011. óta veszek részt különféle internetes irodalmi fórumok munkájában részben versíróként, majd előbb-utóbb véleményezőként, illetve kritikusként. Több különböző versíró műhelynek voltam résztvevője hosszabb ideig, vagy egy-egy alkalommal, és jelenleg is részt veszek egy műhely munkájában. Irodalmi kritikát nem tanultam, csak önképző módon, saját ízlésemet követve fejlődött ki véleményalkotó vénám. Zavar a versekben a formátlanság, zavar, ha nem szabatos az irodalmi szöveg kifejezésmódja.

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned