Mintha ott ülnénk a beszélgetőasztalnál


Udvarhelyi András remek kérdései életszerűvé teszik az irodalmi életet. Élmény olvasni. Rokonszenvessé teszi interjúalanyát, az olvasó szinte maga előtt látja, mintha ő is ott ülne az beszélgetőasztalnál. Udvarhelyi András erőssége, hogy ezt a nyelvi helyzetet meghitt élethelyzetté varázsolja, emberséggel tudja átsugározni.
Beszélgetőtársa, Király Lajos. Az ő felfogásában a költészet olyan személyes vallomás, amely a nyilvános, közérdekű beszédhez tartozik, valamilyen közösséget képvisel. Az ügy, a feladat a fontos, a morál és politika viszonyában alakul ki a versben megszólaló költő alakja. Király Lajos esetében a közösséghez való tartozás és képviselet az elesett, nincstelen, szegény, emberekhez való odatartozást jelenti, értük akar szót emelni. Baranyi Ferenc, Csepeli Szabó Béla költői világával rokonítható az ő költészete. Figyelemre méltó a költő optimizmusa. Hisz a lét értelmében és a boldog életben. Semmi komor egzisztencializmus, semmi világvégi hangulat. Nem fél a halától. Elodázható az elmúlás a másokért való életfeladattal. Hisz az igazságos társadalomért vívott küzdelemben. Szerinte az emberi közösségért való áldozatos élet a végzet, a halál hatalmát is lebírja.
Ezek a nagy kérdések a napi gondok, betegségek, megélhetési feladatok megbeszélésének tükrében merülnek fel. Ennek a tartalommal telt közegnek remek beszélgetés-dimenzióját teremti meg Udvarhelyi András.
Így lesz barátian életszerű és komoly tiszteletteljes az interjú.

Payer Imre

PAYER IMRE költő

Payer Imre (született 1961 április 27, Budapest) az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát és PhD fokozatot irodalomtudományból. Már költői indulása is figyelemre méltó. Az 1980-as években egész újságoldalon mutatta be a műveit az Élet és Irodalom. Azóta is rendszeresen publikál költeményeket, tanulmányokat, esszéket, kritikákat, novellákat. A szépirodalomnak nemcsak alkotója. hanem értelmezője is. Mindezt nemcsak nyomtatott és internetes formában, hanem számos előadáson is bizonyította. Írásai a számos folyóiratban, heti- és napilapban, antológiákban megjelentek, műveit több nyelvre is lefordították.

Önálló versesköteteti:

Létbesurranó (1991)
Föl, föl, ti rabjai a földalattinak! (1998)
A bábjátékos függönye meglibben (2001)
Egyes szám, egyetlen személy (2003)
Pattanni, hullni (2009)
A fehér cápa éneke - The Great White Shark’s Song (2009)
Egyre közelít - Es kommt immer näher (2013)

Rendszeresen szerepelnek a költeményei reprzentatív antológiákban, például a Szép versek és Az év versei antológiákban. A Frankfurti Nemzetközi Könyvásron – abban az évben, amikor Magyarország volt a főszereplő – kétnyelvű, a magyar költészetet különösképpen repreztentáló antológiában is megjelentek a költeményei. Munkásságáról számos méltató kritika és tanulmány is napvilágot látott.

Díjai:

Artisjus-díj, 1998
Nagy Lajos-díj, 2000
Szépírók különdíja, 2001
Parnasszus-díj, 2004
József Attila-díj, 2012
Bánkuti Miklós-díj, 2015
Salvatore Quasimodo különdíj, 2015

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned