Boldog ember

Csodálatos dolog, mikor az ember azzal foglalkozhat, amit igazán szeret. Például az evéssel. Ő egész nap evett, és a kitűzött határidőre, munkatársaival együtt mindent eltakarított. A legtöbb kukac undorodott ettől a munkától, de ő pontosan ezért szerette. Mindenben talált valami szépet, és szórakoztatót. Körbevezette az újoncokat az aktuális testben, kiosztotta a heti (t)ennivalókat, majd ő is munkához fogott. Reggel nyolckor kezdett, délután négy óra után öt perccel távozott. Teljesen átlagos puhatestű volt. Munka után hazatért, a 347-es urnába, kiült a kriptába, rágyújtott, és azon gondolkozott, hogyan is került a szakmába. Szülei közönséges spájzi kártevők voltak. Nehéz körülmények között nőtt fel, anyja éjjel-nappal a lisztben furkált, apja pedig, egész nap a fiatal lárvák körül legyeskedett. Mikor kukaccá cseperedett, úgy döntött ő nem szeretné egész életét a kamra polcai között leélni, így ízei közé vette a világot. Több gyorsétterembe benyújtotta önéletrajzát, de előképzettség hiányában mindenhonnan elutasították. Valahogyan, már maga sem tudja hogyan, egy újsághirdetésbe botlott, miszerint nyolc általánost végzett, erős gyomrú kukacokat keresnek. A munkát megkapta, azóta boldogtalan testekben boldogan élt.

2017 márciusában a Vendégoldal Turczi István szerkesztésében készült. A szerző Turczi István Íróiskolájának tagja.

Kiss Bogi

Szerkesztés alatt...

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned